Hiányra épít a büdzsé

A kormányon kívül gyakorlatilag senki nem hisz abban, hogy tarthatók lennének a jövő évi költségvetés irányszámai. A 2003-as büdzsét ugyanakkor a kormányoldal egyre botrányosabb körülmények között igyekszik „keresztülverni” a parlamenten.

Gyakorlatilag már csak a kormányoldal képviselői bíznak abban, hogy tarthatók lesznek a 2003-as költségvetés sarokszámai: az elemzők és gazdaságkutatók közül már senki nem látja tarthatónak a jövő évi 4,5 százalékos, GDP-arányos deficitet. A visszafogott várakozásokat a túlzottan optimista célkitűzések is indokolhatják. A 4,5 százalékos hiány feltétele a törvényjavaslat szerint a bruttó hazai termék 4,4 százalékos növekedése lenne: márpedig ma már nagyítóval is alig lehet találni olyan elemzőt vagy kutatót, aki a jövő évi növekedést négy százalék fölé várja. (Tegnap közzétett jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is négy százalék körüli növekedéssel számol.)
A Reuters által megkérdezett tizenkilenc elemző előrejelzése szerint a nagyobb államháztartási hiány mellett az infláció sem éri el a kitűzött célt jövőre, illetve a gazdasági növekedés sem, miközben jelentősen nő a folyó fizetési mérleg hiánya. Az elemzők konszenzusa az államháztartás hiányára vonatkozóan novemberben már 968 milliárd forintot mutatott, ami 55 milliárdos emelkedést jelent az egy hónappal korábban várt értékhez viszonyítva. Ez a kormány által előrevetített GDP 5,2 százaléka a tervezett 4,5 százalékkal szemben; persze ez is csak akkor igaz, ha a növekedés mértéke nem lesz alacsonyabb 4,4 százaléknál. (A költségvetési törvényjavaslatban 840 milliárdos államháztartási hiány szerepel.)
A jegybank természetesen maximálisan támogatja a kormányt a deficit leszorításában, ám a jelek szerint kivár: csak akkor lazít a monetáris politikáján, halátszanak a költségvetési szigor tényleges jelei.
A múlt hét végén már nagy politikai vihart is kavart a költségvetési törvényjavaslat: a költségvetési bizottság üléséről – miután időben korlátozták a hozzászólásokat – kivonultak az ellenzéki képviselők, mondván, hogy nem hajlandók aszszisztálni a kormányoldal példa nélküli, arrogáns eljárásához. A bizottság ülése más szempontból is tartogatott érdekességeket, kormányoldalról ugyanis több, összesen 94 milliárdot jelentő módosító indítvány érkezett, ami az idei mérleget rontaná: ha ezeket a parlament elfogadja, úgy az idei deficit elérheti a bűvös, 1500 milliárdos határt is.
*
Az államháztartás hiánya november végéig 956,4 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzat 189,2 százalékának felel meg – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) honlapján közzétett gyorsjelentésből. Novemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 54,9 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok egyenlege pedig 100,7 milliárd forint hiányt mutatott. A tizenegyedik hónapban keletkezett, hozzávetőlegesen 150 milliárdos hiánybővülés több a PM által korábban jelzettnél: a tárca októberben az év hátralévő két hónapjára nagyjából százmilliárdos hiányt prognosztizált..
***
Az államháztartás egyenlege (milliárd forint)*

2001 2002 2003
Központi költségvetés (tényleges) (várt) (tervezett)

Bevételek 4608,0 4323,9 4734,5
7Kiadások 4470,9 5646,4 5303,5
Egyenleg –402,9 –1322,5 –569,0
Egyenleg a GDP százalékában –2,7 –7,9 –3,1
Egészségbiztosítási alap
Bevételek 884,7 1032,1 990,9
Kiadások 915,0 1110,5 1268,0
Egyenleg –30,3 –78,4 –277,1
Egyenleg a GDP százalékában –0,2 –0,5 –1,5
Nyugdíj-biztosítási alap
Bevételek 1176,6 1406,9 1501,5
Kiadások 1175,1 1406,9 1501,5
Egyenleg 1,5 0,0 0,0
Egyenleg a GDP százalékában 0,0 0,0 0,0
Helyi önkormányzatok
Bevételek 1903,7 2116,4 2355,2
Kiadások 1902,4 2154,4 2355,2
Egyenleg –9,9 –44,0 –6,0
Egyenleg a GDP százalékában –0,1 –0,3 0,0
Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában –3,0 –8,7 –4,6
Forrás: költségvetési törvényjavaslat
* Privatizációs bevételek nélkül
***
László Csaba pénzügyminiszter véleménye szerint a jövő évi költségvetés megteremti a fenntartható gazdasági növekedés feltételeit Magyarországon. A pénzügyi tárca vezetője jövő évre elérhetőnek tartja a GDP-hez mérten 4,5 százalékos államháztartási hiányt.
***
Járai Zsigmond jegybankelnök szerint akkor lehet lazítani a monetáris feltételeken, ha csökken az államháztartás hiánya, és sikerül kordában tartani a béremeléseket. Nem szerencsés, ha a költekező fiskális politikát jegybanki szigornak kell ellensúlyoznia.
***
Varga Mihály volt pénzügyminiszter, László Csaba elődje szerint nyilvánvaló, hogy a túlköltekezés után jövőre a megszorítások éve következik. Varga példátlannak tartja azt az eljárást, amellyel a kormányoldal a költségvetési törvényjavaslatot kezeli.