Ideiglenes helyiségekben folytatja a munkát Groznijban a Moszkva-barát kormány. Mihail Babics, a kabinet elnöke elmondta: folyamatban van a köztársaság minisztériumainak „feltámasztása”, s az elpusztult épületek előtti téren megkezdték egy járművekből álló, átmeneti tábori irodaegyüttes kialakítását.
Egyre tisztábban rajzolódnak ki a pénteki terrorcselekmény részletei. Mint a csecsenföldi belügyminiszter helyettese, Ahmad Dakajev elmondta, az akciót három öngyilkos merénylő hajtotta végre. A terroristák az orosz hadseregben használt Kamaz teherautóval és UAZ terepjáróval érkeztek a helyszínre, terepszínű orosz egyenruhát és szabályos rangjelzéseket viseltek, nem voltak – úgymond – kaukázusi kinézetűek, a bejáratnál igazolták magukat, a járművek szélvédőjére pedig ki voltak ragasztva azok a hivatalos engedélyek, amelyek szabad átjutást biztosítottak nekik több grozniji ellenőrző pontnál, majd bejutást a kormányépület területére. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a biztonsági szolgálatok már egy hónapja értesültek egy készülő öngyilkos akcióról, amelyben főszerepet játszik majd egy Kamaz. A két jármű rakterében lévő – összesen mintegy féltonnányi TNT-nek megfelelő – robbanóanyag detonációja egyébként betörte az épület valamennyi ablakát, kiszakította az ajtókat és ledöntötte az közfalakat. Csak a beton tartófalak maradtak nagyrészt állva.
Bár a terrorcselekmény elkövetéséért egyelőre senki sem vállalt felelősséget, egy orosz illetékes azonban sietett közölni, hogy a Muzulmán Testvérek elnevezésű, több országban működő szélsőséges iszlám szervezet egyik nemrég Csecsenföldre érkezett vezetője, bizonyos Abu al-Valid adhatott parancsot a merényletre. A csecsenföldi antiterrorista műveletekben részt vevő szövetségi erők egyik szóvivője arról számolt be, hogy a biztonsági szolgálatok információi szerint Abu al-Valid találkozott Samil Bászájev csecsen hadúrral, és közösen határozták el: több jelentős terrorcselekményt hajtanak végre Groznijban és a köztársaság regionális központjaiban.
Az orosz külügyminisztérium közben elítélte a merényletet. Úgy fogalmazott, hogy az „a nemzetközi terrorizmus válasza Vlagyimir Putyin elnök és az orosz vezetés azon politikájára, amely következetesen politikai rendezésre törekszik Csecsenföldön”. A nyilatkozat szerint „a Csecsenföldön berendezkedett terroristák ismét megmutatták, hogy ők az egész világra kiterjedő nemzetközi terrorizmus egyik osztagát képviselik”. Ezt bizonyítandó az Izvesztyija máris közli, hogy Franciaországban az orosz diplomáciai kirendeltségek elleni merényletekre készülő, Csecsenföldet és az al-Kaida táborait is megjárt arabokat tartóztattak le.
- Háttér -
Újabb sötét folt Samil imám zászlaján
Stier Gábor
Korai még a helyzet stabilizálásáról, vagy arról beszélni, hogy a központi hatalom teljes mértékben ellenőrizné Csecsenföldet! Ez volt a szakadárok legfőbb üzenete azzal, hogy a minap felrobbantották Groznij legszigorúbban őrzött épületét. Az öngyilkos terrorista akció közvetlenül kapcsolódik ahhoz a Gudermeszben nemrégiben megtartott csecsen kongresszushoz is, amelyen a Moszkvához lojális, valamint az évtizedes háborúba belefáradt erők bejelentették, hogy márciusban referendumot tartanak az új alkotmányról, ezt követően pedig sor kerül az elnök, majd a parlament megválasztására is. Mindez nem érdeke az ebből kimaradó szakadár harcosoknak, hiszen utolsó legitimációs alapjuktól a megválasztott elnök – jelenleg még Aszlan Maszhadov – fosztaná meg őket. Céljuk a helyzet destabilizálása, a forgatókönyv keresztülhúzása.
Moszkvát és a mögötte álló, Ahmad Kadirov vezette csecseneket sürgeti az idő, hiszen Putyin hatalomra kerülésekor azt ígérte, hogy néhány hónap alatt véget vet a háborúnak, s most már a következő választás közeledik. Így aztán úgy vélik, vagy inkább csak elhatározták, hogy megérett a helyzet a politikai intézményrendszer megszilárdítására Csecsenföldön, s ennek alapja lenne az új alkotmány, amelynek elkészült tervezete lényegében semmiben sem különbözik a többi régió alaptörvényétől. Csecsenföld elnöki köztársaság lenne, s a napokban megjelölt forgatókönyv szerint az államfő megválasztásáig, azaz a referendumtól legalább kilenc hónapig az adminisztráció jelenlegi vezetőjére, Kadirovra szállna az ezzel járó teljhatalom, vele a voksolás előtti helyzeti előny. Önáltatásnak tűnik azonban Moszkva részéről ez az ellenféllel nem számoló politikai rendezés. A mostani merénylet is azt igazolta ugyanis, hogy a béke felé vezető úton megkerülhetetlen a tárgyalás a szakadárokkal, bár igaz, hogy egyelőre sem Maszhadov, sem más nem nagyon tudná garantálni az esetleges megegyezésben foglaltakat. Nem vezetnek eredményhez a katonai tisztogatások sem, érzi ezt Putyin is, ezért igyekszik valamiféle politikai rendezés felé terelni az eseményeket. Tévúton jár ugyanakkor, amikor a konfliktust pusztán a terrorizmus problémájaként kezeli, s mindenáron az al-Kaida-párhuzamot erősíti. E probléma gyökerei ugyanis ennél régebbiek.
Figyelmeztető a mostani merényletben, mint ahogy a moszkvai Dubrovka utcai kulturális központban végrehajtott túszszedésben az is, hogy lényegében mindkét esetben öngyilkos akcióról van szó. Mindez jelzi az elszántságot, de míg a mind elfogadhatatlanabb módszerek az iszlám fanatikusok, a vahhabita ideológia egyre erősödő hatását is. Nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy Csecsenföldön az évtizedes háborúban felnőtt egy kegyetlenségen, igazságtalanságon, immár nemcsak az oroszokban, de saját vezetőiben is csalódott, elárult nemzedék, amely a terrorizmus melegágya. Őket már nem érdekli az sem, ha öngyilkos merényleteikkel – újabb foltokat ejtve az oroszok elleni harc szimbólumává vált Samil imám mintegy két évszázada kibontott zászlaján – magát a függetlenség eszméjét, az ezt kísérő nyugati szimpátiát is felrobbantják.
Washington
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
