A parlament alkotmányügyi bizottsága tegnapi tanácskozásán eltérő álláspont alakult ki a koalíciós pártok képviselői között az ügynöktörvényekkel kapcsolatos módosítások szavazása során. A szocialisták – az SZDSZ-szel ellentétben – támogatták azt a javaslatot, amely szűkítené az átvilágítás hatálya alá tartozó személyek körét. A bizottság többsége viszont megszavazta az előterjesztést. A grémium döntött arról is, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységével kapcsolatos iratokat – meghatározott és az ülésen pontosított kivételekkel – egységesen bocsátják az erre a célra létrejövő történeti levéltár számára.
A kulturális bizottság is támogatta az említett MSZP-s kapcsolódó módosító javaslatot. Ennek értelmében a tényfeltárás nem terjedne ki például a pártok elnökségi tagjaira, az egyházak vezetőire és a közmédiumok, illetve a különböző napi- és hetilapok, folyóiratok, internetes hírszolgáltatók vezetőire sem. A bizottság ülésén nem vettek részt az ellenzék képviselői.
A testület határozott arról is, hogy bizottsági kapcsolódó módosító indítványt nyújt be. Pető Iván (SZDSZ), a testület elnöke elmondta: a módosító indítvány a Történeti Hivatal jogutódjaként megszülető levéltár jogállását, illetve alkalmazottainak, vezetőinek státusát kívánja rendezni. Támogatták azt az indítványt, amely lehetővé teszi a tudományos kutatók számára, hogy a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre vonatkozó adatokat a védelmi időn belül anonimizáltan megismerhessék, amennyiben kutatásuk ezekkel szorosan összefügg.
Botrány készülőben? Döbbenetes ok miatt maradhatott le a Barcelona a sztárigazolásról
