A történteket a délszláv háborúkban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben népirtásnak minősítette.
A fő felelősként megnevezett Ratko Mladics hadseregparancsnok és Radovan Karadzsics akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül elfogták és kiadták őket Hágának.
Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület, jelenleg mindketten büntetésüket töltik; a Srebrenicában történtekért a hágai Nemzetközi Törvényszék és a délszláv nemzeti bíróságok félszáz embert ítéltek súlyos börtönbüntetésekre.
A boszniai szerb hatóságok azt elismerik, hogy Srebrenicában szörnyű bűncselekmények történtek, de szerintük a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Először azt állították, hogy a város bevételekor legfeljebb kétezer bosnyák esett el, és mindannyian katonák voltak.
A boszniai szerb kormány az események után kilenc évvel, 2004-ben jelentést fogadott el, amelyben elismerte, hogy előre kitervelt, 7800 áldozatot követelő vérengzés történt és bocsánatot kért a mészárlásért.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője 2021-ben törvényen kívül helyezte a srebrenicai népirtás tagadását, de a jogszabály végrehajtását a boszniai Szerb Köztársaság megtagadta. A boszniai szerb parlament 2024-ben elvetette a húsz évvel korábbi,
a nemzetközi közösség nyomása alatt készült
jelentést, és egy újat fogadott el. Eszerint a Srebrenicában történtekre nem használható a népirtás kifejezés, mert a bosnyák áldozatok száma eltúlzott, 1500-2000, legfeljebb 3000 embert gyilkoltak meg. A szerb közvélemény ma is úgy tartja, a srebrenicai mészárlás egyfajta bosszú volt, válasz a boszniai muszlimok által a háborúban a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!