Koncertjegyek, felárral szervírozva

Koncertjegyet venni nem olcsó mulatság. Főként ha jegyirodában teszi az ember. A több száz forintos szervizdíj jelentősen megdrágítja szórakozásunkat.

Több vásárló is kifogást emelt amiatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen, hogy a Ticket Express Jegyiroda a kulturális programokra szóló belépőket szervizdíjjal terheli meg. A főfelügyelőség azonban elutasította a panaszt, mondván, a jegy nem hatósági áras termék, az árusításáért felszámolt szolgáltatói díj pedig nem jogtalan. Mint megtudtuk, ma még nem minden jegyiroda dolgozik szervizdíjjal, de ez a jövő útja. Azok, akik eddig is azon keseregtek, hogy egyre kevesebb ember engedheti meg magának, hogy színházba vagy koncertre járjon, még szomorúbbak lesznek. Ha jegyirodában veszünk jegyeket, akkor a szolgáltatás után (amely egyelőre abból áll, hogy a pénz kifizetése után egy hölgy a tikettet a kezünkbe nyomja) díjat számolnak fel, színházjegy esetén +10 százalékot, míg a koncertbelépő vásárlásakor darabonként 200 forintot.
A jelenségnek az a magyarázata, hogy a jegyirodának is ki kell fizetnie valahogy a bérelt helyiség díját és a munkatársak járandóságát, ugyanis a koncertszervezők által adott igen alacsony jutalékból erre nem futja. Ahogy Hegedűs László, a Multimedia Concerts igazgatója fogalmaz, Magyarország nemcsak a jegyek olcsóságában „világrekorder”, hanem az alacsony jutalékban is. Az uniós országokban kb. 8-10-szer annyiba kerül egy kulturális rendezvény látogatása, mint nálunk, míg a jegyirodák 20 százalék jutalékot kapnak. Magyarországon ugyanez a tétel egy népszerű előadó koncertje esetén – amelyet nem kell agyonreklámozni – 5 százalék, ha nem szupersztárokról van szó, akkor már 8, a színházjegyek utáni haszon pedig 10 százalék. A jegyirodák üzletét a hazai, egyáltalán nem „eu-konform” adójogszabályok is nehezítik. Magyarországon a jegyek 12 százalék áfát tartalmaznak, a jutalék után azonban 25 százalék adót kell befizetni. (Ez a probléma azonban az unióba való belépéssel megszűnik.) Az irodák mellett a rendezvényszervezők is adnak el belépőt, amelyet telefonon vagy interneten lehet megrendelni. – Tévedés azt hinni, hogy a több ezer forintos jegyek nem kelnek el – mondja Horváth Viktória, a Ticket Express irodavezetője. – Sokkal nagyobb az igény, mint amit a szervezők ki tudnak elégíteni, de Magyarországon nincsenek igazán nagy rendezvények. (Az már nagyobb gond, hogy egy-egy magyar zenekar koncertjére közel annyiba kerül a belépő, mint egy külföldi világsztár műsorára.)
Amíg az egyetlen igazán alkalmas helyszín, a Budapest Sportcsarnok le nem égett, addig lehetett nagyobb koncerteket tartani, de az is előfordult, hogy egy világsztár fellépését a létesítményben tartott karácsonyi vásár hiúsította meg. A nyári rendezvényekre sem lehet könnyű helyszínt találni, mert akkor nem minden esemény lenne a koncertek befogadására alkalmatlan Kisstadionban. A Budapest Aréna átadásának elhalasztása és a Millenniumi Városközpont bizonytalan jövője még nehezebb helyzetet teremt. Bár Nyugaton a jegykereskedelem is üzlet, Magyarországon meglehetősen kialakulatlanok a viszonyok. Nálunk egyelőre kevéssé ismert fogalom a kulturális turizmus, bár egyre több magyar utazik a két és fél órányira lévő Bécsbe egy-egy híres művész előadására. Magyarországon nem hirdetik jól a hazai eseményeket, mert nagyon drága a marketing, így erre nem is igen lehet turistaforgalmat építeni. Egyes vélemények szerint ezen az állapoton az sem segítene, ha a mindenkori kormányzat beleavatkozna a kulturális üzletbe. Egy neve elhallgatását kérő hazai szervezőcég vezető munkatársa szerint épp az a legnagyobb baj, hogy az állam még mindig piaci szereplőként vesz részt az üzletágban.
Ennyi megoldatlan probléma ismeretében nem csoda, ha a kultúrából élő cégek folyamatosan a szabályozás kiskapuit keresik. Informátoraink szerint nem ritka, hogy egy-egy kisebb koncertszervező csupán szóban állapodik meg a jegyterjesztővel az eladandó darabszámról és a jutalékról. Színházi jegyeladással foglalkozó forrásaink pedig azt állítják, hogy a műsorirodák jelentős számú szakmai és VIP-belépőt kötnek le, viszont teljes áron értékesítik. A haszon így azért nagyobb, mert a szakmai jegyek ajándéknak minősülnek, amely után nem kell áfát fizetni.
A káoszt és a visszaéléseket a jegyárusítás digitalizálása oldhatja meg. Az elektronikus úton – telefonon, e-mailen – lebonyolított jegyrendeléseket egy központi számítógép kezeli. A jutalékot annak a közvetítőnek írja jóvá a rendszer, amelyik a rendezvényt, a jegyrendelésre buzdító szöveget és a központ telefonszámát vagy weblapját hirdette, legyen az óriásplakátokkal foglalkozó ügynökség vagy a tévétársaság. A jegyüzlet pedig egységes lesz, a tiketten feltüntetett jutalék pedig tájékoztatná a vásárlót, hogy mennyit fizetett a szolgáltatásért.