A jövő évi költségvetés tervezetében a kormány az egyházi műemlékek rekonstrukciós keretét négymilliárd forintról egymilliárdra csökkentené, megszüntetné az egyházi szociális intézmények rekonstrukciós keretét, az egyházi egészségügyi beruházások, valamint az egyházi felsőoktatási beruházások összegét pedig a felére csökkentené. Kiss Elemér kancelláriaminiszter ennek ellenére a közelmúltban kijelentette, hogy milliárdokkal növekszik a támogatás. Semjén Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallási bizottságának alelnöke mindezt megtévesztőnek nevezte. A képviselő szerint ugyanis azon tételek esetében, amelyekről a kormány szabadon dönthet, radikális csökkenés tapasztalható. A növekedés a polgári kormány idejében megalkotott törvények végrehajtásából, valamint a hitoktatók óradíjemeléséből származik. Álláspontja szerint az utóbbi időben tendenciaszerű támadássorozat éri az egyházakat.
– A magyar műemlék állomány csaknem tíz és félezer épületből áll, ennek harmada egyházi tulajdonú vagy fenntartású műemlék – mondta Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felügyeleti igazgatója. Mint kifejtette: ezek általános állapota valamivel jobb, mint a többi műemlék átlagos helyzete, mert a hívő közösségek rendszerint folyamatosan használják, és így karban is tartják azokat.
Gondok vannak viszont azokkal az egykoron államosított épületekkel, amelyeket visszaadnak az egyházaknak. Ezeknek az állapota gyakran igen leromlott, rekonstrukciójuk leköti az erőket, emiatt a többi műemlékre is kevesebb jut – mondta. Hozzátette: a kritikus állagú egyházi műemlékek sorában nem- csak a Mátyás-templomot találhatjuk, de például a szentgotthárdi cisztercita templomegyüttes falképeit is. Léteznek nagy felújítási projektek, amelyek haladnak ugyan, de – mint fogalmazott – igen távol állnak a befejezéstől. Ilyen a szombathelyi székesegyház rekonstrukciója, amely az egyházmegye óriási áldozatvállalásának köszönhetően folyik – közölte az igazgató, rámutatva: a nagyszabású műemlékegyüttesek esetében a folyamatos karbantartás is nagy áldozat, igen sokba kerül. Szerinte az egyházi műemlékek rekonstrukciójára fordítható keret csökkentése a munkák további lassulását eredményezheti.
Nemcsak a rekonstrukciós keret csökkentését, de az egyházak szociális munkája jogi keretének megváltoztatását is tervbe vette a Medgyessy-kabinet. A történelmi egyházak közül a katolikusok száznyolc, a reformátusok negyvenegy, az evangélikusok huszonnégy, míg a zsidó hitközösségek négy szociális ellátó intézményt tartanak fenn. A szociális törvénynek az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kidolgozott módosítását a történelmi egyházak véleményezésre szeptember 24-én kapták azzal, hogy az alapos tanulmányozás után kiforrott álláspontjukat 26-ig juttassák el a tárcához. A felekezetek 26-án közös levélben fogalmazták meg az álláspontjukat. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke által aláírt dokumentum kifejti: „a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő alatt a tervezetet áttekintve döbbenten állapítottuk meg, hogy abból az egyházak – más törvényekben, nemzetközi szerződésekben, illetve a kormánnyal kötött egyedi megállapodásokban – biztosított alapjogok, bizonyos területeken pedig az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények kikerültek. (…) Gondolni sem merünk arra, hogy az egyházak alapjogait csorbítani szándékozó tervezet tudatos.”
A levél kézhezvétele után a szociális tárca október elsején összehívott egy konzultációs megbeszélést, amely során egyértelművé vált, hogy a minisztérium ragaszkodik az eredeti szöveghez. Veres András püspök szerint a törvénytervezet értelmében a jövőben többek között megszűnne az egyházaknak az az alanyi joga, amely alapján eddig szociális intézményeket létesíthettek. Csak abban az esetben tehetnék ezt meg, ha számukra a helyi önkormányzatok engedélyezik, és azok erről a jogukról lemondanak. Ezenkívül a tárcánál megszűnne az Egyházi Fenntartók Tanácsa, így az egyházaknak a jövőben nem lenne konzultációs lehetőségük. Hozzátette: a törvényjavaslat nincs összefüggésben azzal az ígérettel, amit Medgyessy Péter és Kovács László a Magyar Katolikus Püspöki Kar Állandó Tanácsa előtt tett. Ezzel sérül az egyházak és a vallásos emberek szabadsága. Hasonló véleményen van Szebik Imre, az evangélikus egyház elnök-püspöke is, aki szerint a tervezet azt sugallja, hogy az egyházakat a civil szervezetek kategóriájába kívánják besorolni. Semjén Zsolt döbbenetesnek nevezte a javaslat szövegét és szemléletét. Kijelentette: a tervezet kiszolgáltatja az egyházi szociális alapellátást az adott önkormányzatok pillanatnyi politikájának.
– A szociális szféra szervezeti átalakulása a nyolcvanas évek második felében kezdődött, mára körülbelül hétezer civil szervezet vesz részt a szociális ellátórendszerben. Ezek körülbelül felét az egyházak adják – mondta el lapunk kérdésére Kisgyörgyné Cziráki Andrea, a szociális tárca vezető főtanácsosa. Az idősgondozásban, fogyatékosellátásban az egyházak régtől fogva jelentős szerepet vállaltak, differenciált ellátást nyújtanak magas szakmai színvonalon, munkájuk – miként a civil szervezeteké – nem nélkülözhető. Nagyon jól kiegészíti az önkormányzati ellátórendszert – szögezte le, hozzátéve: az lenne kívánatos, ha ez a tevékenységi kör folyamatosan bővülne. Sisák Imre (MDF) szerint pártja a legkomolyabb problémának éppen a tervezett törvénymódosítás azon bekezdését tartja, amely a kormánnyal megállapodást kötött egyházi fenntartóknak is előírja az ellátási szerződés megkötését, mivel ezzel az alanyi jogon létrehozott szociális intézmények alapításának joga sérülne. Úgy véli, nem beszélhetünk alanyi jogról akkor sem, ha a kormány rendelkezése megvonja az egyházaktól a szociális alapellátás alanyi jogú finanszírozását, és azt az önkormányzattal kötött ellátási szerződéshez köti.
Feszültség
Sorsfordító + Politikai feszültség és a termékeny talaj + videó
