Hellenisztikus hatások egy eltűnt nomád birodalomban

A tádzsikisztáni Khalkajár régészeti lelőhelyen különleges leletet tártak fel: egy kerámiaedényt, amelyen ritka baktriai nyelvű felirat olvasható. A szöveg így szól: „Ez a vizes korsó Sagkina asszonyé.” Az edény a Kusán Birodalom idejéből származik, nagyjából a Kr. e. 1. század és a Kr. u. 3. század közé tehető.

A Kusán Birodalom egy olyan nomádok által alapított birodalom volt, amely sokat merített a hellenisztikus kultúrából Fotó: Françoise Foliot Forrás: Wikimedia Commons

Kusán örökség: hellenisztikus hatások és nomád hódítók

A Kusán Birodalmat indoeurópai jüezsi eredetű nomádok alapították, miután elfoglalták a korábbi görög–baktriai királyság területeit. A jüezsik számos kulturális elemet átvettek a hellenisztikus elődöktől. Írásrendszerükhöz módosított görög ábécét használtak, érméiket görög mintára verték, és isteneik panteonjába beemelték a görög mitológia alakjait. Vallásuk szinkretikus volt, keveredtek benne a buddhizmus, a zoroasztrizmus és a hinduizmus elemei is.

                                            Kusán aranypénzek. Az érmék stílusa jól illusztrálja a hellenisztikus hatást                                                            Fotó:  Classical Numismatic Group, Inc. / Wikimedia Commons

Khalkajár egykor a Kusán Birodalom egyik erődített települése volt. 

A Tádzsik Nemzeti Múzeum régészei 2025 májusában kezdték meg a feltárását. Azóta több jó állapotban fennmaradt épületmaradvány került elő. Az agyagból és téglából épült falakon máig felfedezhetők a meszelés nyomai. A feltárt struktúrák és tárgyak többsége a birodalom virágkorából származik.

A Sagkina-korsó története

A feliratos korsót az egyik épület belsejében találták. Bár összetört, a felirat minden darabját sikerült összegyűjteni és összeilleszteni. A kétfülű kerámiaedény különlegességét a rajta lévő baktriai nyelvű felirat adja. Ilyen feliratok rendkívül ritkák Tádzsikisztán területén.

Sagkina asszony korsója    Fotó: Tádzsikisztáni Nemzeti Múzeum

A szöveget görög betűs írással rögzítették, amit a baktriai nyelvhez igazítottak. A megfejtésben Nicholas Sims-Williams professzor és Joe Cribb numizmatikus, iráni nyelvek szakértői segítettek a múzeumnak. A korsót jelenleg konzerválják és tanulmányozzák. A tervek szerint a restaurálás után a Tádzsikisztáni Nemzeti Múzeum állandó kiállításán lesz látható. A „Sagkina asszony korsója” nemcsak nyelvészeti ritkaság, hanem bepillantást nyújt egy letűnt birodalom mindennapjaiba is.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.