Kusán örökség: hellenisztikus hatások és nomád hódítók
A Kusán Birodalmat indoeurópai jüezsi eredetű nomádok alapították, miután elfoglalták a korábbi görög–baktriai királyság területeit. A jüezsik számos kulturális elemet átvettek a hellenisztikus elődöktől. Írásrendszerükhöz módosított görög ábécét használtak, érméiket görög mintára verték, és isteneik panteonjába beemelték a görög mitológia alakjait. Vallásuk szinkretikus volt, keveredtek benne a buddhizmus, a zoroasztrizmus és a hinduizmus elemei is.

Khalkajár egykor a Kusán Birodalom egyik erődített települése volt.
A Tádzsik Nemzeti Múzeum régészei 2025 májusában kezdték meg a feltárását. Azóta több jó állapotban fennmaradt épületmaradvány került elő. Az agyagból és téglából épült falakon máig felfedezhetők a meszelés nyomai. A feltárt struktúrák és tárgyak többsége a birodalom virágkorából származik.
A Sagkina-korsó története
A feliratos korsót az egyik épület belsejében találták. Bár összetört, a felirat minden darabját sikerült összegyűjteni és összeilleszteni. A kétfülű kerámiaedény különlegességét a rajta lévő baktriai nyelvű felirat adja. Ilyen feliratok rendkívül ritkák Tádzsikisztán területén.

A szöveget görög betűs írással rögzítették, amit a baktriai nyelvhez igazítottak. A megfejtésben Nicholas Sims-Williams professzor és Joe Cribb numizmatikus, iráni nyelvek szakértői segítettek a múzeumnak. A korsót jelenleg konzerválják és tanulmányozzák. A tervek szerint a restaurálás után a Tádzsikisztáni Nemzeti Múzeum állandó kiállításán lesz látható. A „Sagkina asszony korsója” nemcsak nyelvészeti ritkaság, hanem bepillantást nyújt egy letűnt birodalom mindennapjaiba is.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.