Lenin(i) utakon az unióba

Lenin élt, Lenin él, és ha a dolgok továbbra is így haladnak mifelénk, alighanem még sokáig fog élni. Nemcsak azért számíthat bámulatosan hosszú életre a mi körünkben a jó öreg Vlagyimir Iljics, mert Őt nem a hazai közgyógyellátás normái szerint doktorolják, mint más peches honfitársainkat, hanem mert a Nagy Ember nálunk különösen nagy megbecsülésben és ennek megfelelő bánásmódban részesül. Egykori tanítványai még mindig, több mint háromnegyed évszázaddal valóságos elhunyta után is eleven valóságként őrzik, óvják, pátyolgatják az emlékét. Olyan, mintha Ő most is itt lenne közöttünk, itt tenne-venne, szorgoskodna értünk, bölcs homlokát a mi gondjaink miatt borítaná felhő.
No, ez eddig okkal tűnhet üres beszédnek, flekkdíjas szószaporításnak. De lássuk a tényeket! Magyar földön ez idő szerint Lenin tér található – legalábbis egy, az interneten olvasható nyilvántartás alapján – Dunaújvárosban és Makó városában; Balástya, Kétpó, Mélykút, Nagykereki és a Mohács közeli Homorúd községekben. Lenin nevét viseli út vagy utca Almásfüzitő, Bicske, Hódmezővásárhely, Martfű, Mosonmagyaróvár, Szentes és Vésztő városokban; Abaújkér, Bélmegyer, Csanádpalota, Császártöltés, Egerlövő, Egyházasgerge, Hejőkürt, Ibrány, Ipolydamásd, Kisbágyon, Kiszombor, Mátraverebély, Mezőhék, Mezőnyárád, Nádújfalu, Nagycserkesz, Nagymágocs, Noszvaj, Nőtincs, Ormosbánya, Perkáta, Rimóc, Sirok és Tiszatenyő kis- és nagyközségekben. Bocsánatot kérek minden érintettől, akiket kihagytam e „szaknévsorból”, de még inkább megkövetem azokat, akiket – az internetes forrásra hagyatkozva – netán rossz hírbe kevertem. Ha lesz, aki tiltakozik ellene, az mindenképpen jó hírnek számít…
A nyilvántartás biztosan nem teljes, mert magam láttam a nyáron a Balatontól pár kilométerre lévő, külföldi-hazai vendégek által szépen látogatott Somogy megyei Buzsákon, a falu címerével díszített utcatáblán a Lenin feliratot, s országszerte ismert a nógrádi Kazár, ahol nemcsak Lenin nevét viselő utca van, de egy kommunista kegytárgyakkal és tiltott önkényuralmi jelképekkel barokkosan kidekorált kocsma is működik, hosszú évek óta zavartalanul. De épp a minap találkoztam ellentétes példával Celldömölkön, ahol a bencés templom romjaihoz vezető Lenin utcát keresztelték át Koptik Odo apát emlékére.
Lehet persze mindezt a demokrácia nagyvonalúságának tekinteni, és a véleménynyilvánítás szabadságának szép példájaként büszkélkedni vele. Nincs is igazán szégyenkeznivalónk miatta, ha arra gondolunk, hogy már a húszas évek elején hatalmas barátja támadt a szabad világból a „tarkón lövés filozófusának”, az amerikai olaj- és pénzmágnás, Armand Hammer személyében, aki cégei profitjából bőkezűen finanszírozta is a szovjet rendszert. Azon meg nem is érdemes, de talán nem is illik méltatlankodni, hogy Lenin tanítómesteréről, Marx Károlyról hány tér és utca van még mindig elnevezve nálunk, Békéscsabától Székesfehérváron át Szentendréig, mert a kommunizmus prófétájának nevét tőlünk nyugatra is épp elég közterület viseli büszkén, emlékét megbecsülés övezi, a harcostárs Engelsével együtt.
A történelmi nevekkel minálunk – amint a jelek szerint az európai közösségben is – csak akkor van baj, ha nem a baloldal értékeit képezik.