Magyar válasz a dán pénzügyi javaslatokra

Maratoni uniós körútba kezdett tegnap Anders Fogh Rasmussen, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Dánia miniszterelnöke. A politikus tegnap Lisszabonban, Madridban, Bécsben tárgyalt és a következő napokban sorra látogatja a többi EU-tagállamot is.

Magyarország a hét elején mutatja be a dán EU-elnökség pénzügyi javaslataira adandó válaszát – erősítette meg lapunknak Tóth Tamás külügyi szóvivő. Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője elmondta, hogy kedden informális megbeszélésre kerül sor Brüsszelben a magyar főtárgyaló, az elnökség és az Európai Bizottság képviselői között, ahol magyar részről reagálnak a dán pénzügyi csomagra. A héten esedékes főtárgyalói forduló időpontját csak ezután tűzik ki.
A dán elnökség a javaslatokat „végső ajánlatként” terjesztette ugyan elő, de sem a tizenötök, sem a tagjelöltek nincsenek velük teljesen megelégedve, és bíznak abban – bár természetesen ellenkező előjellel –, hogy az alig több mint egy hét múlva esedékes csúcsig még lehet változtatni rajtuk. Forma szerint erre a jövő hétfőn esedékes külügyminiszteri tárgyalási fordulón nyílik az utolsó lehetőség.
Tény, hogy a múlt héten bemutatott javaslatokról nemcsak a tagjelölteket, hanem a tagokat is meg kell győznie Anders Fogh Rasmussen dán kormányfőnek. A politikus tegnap Lisszabonban, Madridban és Bécsben kezdte körútját, ma pedig már Berlinben és Rómában tárgyal. Rasmussen csütörtökön finn, svéd, brit, ír és francia kollégájával folytat megbeszéléseket, pénteken pedig Hágában, Luxembourgban és Brüsszelben folytat tárgyalásokat. Az uniós körút utolsó állomása december 10-én, Athénban lesz.
Brüsszeli források tudni vélik, hogy az Európai Bizottság egyetért a dán elnökség azon figyelmeztetésével, hogy akár éveket is késhet azoknak a tagjelölteknek a csatlakozása, amelyek nem tudják lezárni a tárgyalásokat a koppenhágai csúcsig.
***
Figyelmeztetés. Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa tegnap Bécsben „Az EU bővítésének hatásai – kockázatok és esélyek a bővített európai piacon” című nemzetközi közgazdasági konferencián a még megoldandó kérdések között sorolta fel – és „komoly, nyugtalanító problémának” nevezte –, hogy Magyarország csatlakozási tárgyalásain még nem zárult le a versenyről szóló fejezet. Úgy vélekedett, hogy a gondot a magyar jogrend okozza, s hangsúlyozta: „A versenyről szóló irányvonalak az Európai Unió lényegi irányvonalaihoz tartoznak, s ezeket keresztül fogjuk vinni.” (MTI)