Majd csak kiderül, mákunk lesz-e...

Egészen mostanáig tartotta magát az a hiedelem, hogy az Európai Unióba való belépésünk után a mákból előállított készítmények is csak korlátozottan kerülhetnek az asztalunkra. Így karácsony előtt különösen érzékenyen érinthetett volna bennünket, hogy nem csupán a mákos guba, de esetleg a mákos bejgli is „korlátozás alá” eshetne az EU-szabvány szerint. A lapunk által megkérdezett szakértők egyértelműen cáfolták a híreszteléseket.

Nincsen európai szintű szabályozás a mák termesztésére és forgalmazására az Európai Unióban – jelentette ki kérdésünkre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese. Somogyi Zoltán, az EU-integrációs főcsoportfőnökség helyettes vezetője leszögezte: a mák abba a kategóriába tartozik, amelyre sem korlátozás, sem pedig támogatás nem foganatosítható, az európai uniós tagországok saját hatáskörben döntik el, miként szabályozzák a kérdést.
Tudvalévő, hogy a mák opiátokat, vagyis különféle hatású alkaloidákat tartalmaz, így nemcsak a magyar étkezési kultúra szerves része, hanem kábítószerek alapanyagául is szolgálhat. Másrészt viszont a gyógyszergyártásnak is nélkülözhetetlen nyersanyaga, gondoljunk csak a fájdalomcsillapító szerekre (morfium), továbbá a nyugtatókra, altatókra. Első pillantásra tehát jogosnak tűnhetett az a felvetés, amely szerint az Európai Unióban szigorú korlátozás léphet életbe.
Somogyi Zoltán ennek kapcsán hangsúlyozta: a közhittel ellentétben igen sok mákfajta létezik, s ezeket két csoportra lehet osztani. Az a mák, amit mi az étkezéshez használunk, gyakorlatilag nem tartalmaz olyan alkaloidákat, amelyek az emberi szervezetre bármilyen veszélyes hatással lennének. Mint mondta, a szakértők tréfásan azt szokták emlegetni, az étkezési mákból egy egész szekérderéknyit kellene egy embernek megennie ahhoz, hogy értékelhetően delíriumos állapotba kerüljön. Más a helyzet azokkal a mákfajtákkal, amelyekből a gyógyszerek alapanyagait vonják ki. Ezzel kapcsolatban is el kell osztani a félreértéseket: nem magából a mák terméséből, hanem csupán a tokból állítják elő a szükséges hatóanyagokat. Elvileg lehetséges, hogy valaki ne „rendeltetésszerűen”, illegális célra használja fel a mákot, ám ennek nem az Európai Unió, hanem a hatályos jogszabályok szabnak gátat. Somogyi Zoltán emlékeztetett rá: a termesztéstől kezdve egészen a forgalmazásig szigorúan zárt láncon történnek a technológiai folyamatok. Kiemelte: az ellenőrzés nemcsak papíron létezik, hanem a gyakorlatban is. A legkényesebb minőségi kritériumoknak kell megfelelniük az egyes termesztési és feldolgozási műveleteknek.
Egyetlen ponton azonban valóban bizonytalanságban maradhatunk. Ha külföldre utazás előtt nem tájékozódunk kellőképpen, kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. Majd minden országban ugyanis különbözőképpen szabályozzák a mák behozatalát, így megeshet, hogy az ajándékba vitt bejglit esetleg „leszállítják a repülőgépről”, függetlenül jó szándékú rendeltetési céljától. Nem árt tehát, ha elutazás előtt pontosan informálódunk a célország vámelőírásairól.
A legnagyobb hazai felvásárló, az ICN Magyarország Rt. tiszavasvári gyárának vezérigazgató-helyettese lapunk megkeresésére megerősítette: az európai uniós csatlakozás semmilyen negatív hatással nem lehet tevékenységükre. Velenczei Vladimír elmondta, hogy a legmagasabb szintű minőségbiztosítási előírásokat tartják szem előtt munkájuk során. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióban nem csupán nálunk tekinthet vissza komolyabb hagyományokra a mák termesztése, Franciaországban és Spanyolországban éppúgy termeltetik, mint Magyarországon.
Felröppent az a hír is, hogy a mák a távolabbi jövőben a jövedéki törvény hatálya alá esne. Ezzel kapcsolatban Farkas Sándor fideszes képviselő úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy erre sor kerülne. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának volt elnöke azonban hozzáfűzte: az viszont, hogy a csomagolt termékeken feltüntessék a hatóanyag-tartalmat, nem lenne idegen a magyar sajátosságoktól. Így járunk el például a fűszerpaprika esetében is.