Hosszú, már-már kínos kihagyás után tartanak ma ismét legfelső szintű hivatalos magyar– orosz tárgyalásokat. A legutóbbi csúcstalálkozónak hét évvel ezelőtt szintén az orosz főváros adott otthont. Horn Gyula megbeszéléseit hosszú szünet követte, amely alapvetően a nemzetközi helyzet alakulásával, a magyar NATO-tagsággal szembeni orosz fenntartásokkal, majd Jugoszlávia bombázásakor a segélyszállítmányok körül kitörő botránnyal magyarázható. A hűvös viszony oldódását ezután a kétoldalú vitás kérdések előtérbe kerülése törte meg. Mihail Kaszjanov miniszterelnök 2001 tavaszán technikai okokra hivatkozva mondta le budapesti vizitjét, valójában azonban amiatt neheztelt az orosz fél, hogy Budapest korábban kinyilvánította: a közelgő repülőgéptenderben nem számol a MiG–29-esekkel. Megzavarta a kapcsolatok javulását az orosz tőkebefektetések átláthatatlansága miatti vita is, amely a Szibur vezetőinek letartóztatásával végül a magyar aggályokat igazolta. Ezután a hazai választási kampány késleltette a csúcstalálkozót. Medgyessynek is csak kormányfőként sikerült találkoznia az orosz elnökkel egy rövid római eszmecserén.
A magyar kormányfő Putyin elnökön és Kaszjanov kormányfőn kívül tárgyal a parlament mindkét házának elnökével, valamint Moszkva főpolgármesterével. Több kétoldalú egyezményt is aláírnak, s nem zárható ki, hogy valamilyen megegyezés születik a 467 millió dolláros szovjet adósság régóta esedékes rendezéséről. A kormány bejelentett szándéka, hogy az export rövid időn belüli 50 százalékos növelésével csökkenti a mára kétmilliárd dollárra növő magyar kereskedelmi passzívumot. A szándék dicséretes, a szakértők azonban e téren óvnak a túlzott várakozásoktól, mert a magyar árustruktúra idejétmúlt, s hiányzik az előrelépéshez elengedhetetlen marketingszemlélet is. Van esély ugyanakkor arra – s ezt az orosz fél is szívesen venné –, hogy növekednek a magyar beruházások. Egy magas szintű találkozó jó légkört teremt ehhez, intő jel azonban, hogy a hét évvel ezelőtti hasonló helyzetből nem sokat profitált az ország, legfeljebb a hatalomhoz közeli cégek virágoztak ki az adósság lebontása során. Az orosz tőke bizonyos mértékű további térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, aggodalomra adna okot azonban, ha bármely ország kizárólagos befolyásra tenne szert valamelyik stratégiai ágazatban. Kölcsönösen előnyös érdek lehet például a Barátság és Adria-kőolajvezetékek összekötése, amely így az Amerikába irányuló orosz export egyik útja lehet. Ezzel szemben aligha örülne bárki is annak, ha kiderülne – mint az a magyar sajtóban már felvetődött –, hogy a látogatás sikerének előfeltétele lenne az orosz tőke kritikátlan és aránytalan fogadása.
Egy nemzeti érdekeket követő kormány egyébként is csak viszonossági alapon tesz feltűnő gesztusokat bármely tárgyalópartnerének. A csúcstalálkozó előtt a kormány nagy reményeket keltve vetette például fel a második világháború idején elhurcolt sárospataki könyvtár hazatérésének lehetőségét, amire azonban értesüléseink szerint egyelőre nincs esély. A viszonosság elve szerint ugyanakkor határozott kiállás várható el a Medgyessy-kormánytól a rudkinói magyar katonatemető régóta húzódó megnyitása ügyében. Már csak azért is, mert éppen az indulás előtti napon avatták fel a budapesti Szabadság téren az építkezés miatt ideiglenesen lebontott szovjet hősi emlékművet.
***
Fontos orosz szerep. Magyarországnak meggyőződése, hogy az európai és az észak-atlanti térség biztonságának megerősítése elképzelhetetlen a térség együttműködésében fontos szerepet játszó, stabil Oroszország nélkül – nyilatkozta Medgyessy Péter miniszterelnök az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökségnek tegnap este kezdődő moszkvai látogatása előtt. A kormányfő érvelése szerint Oroszország politikai, gazdasági és katonai potenciálja révén is kiemelkedően fontos szereppel bír mind az európai kontinens, mind az egész világ életében. (MTI)
Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij változásokat jelentett be
