Megállítják-e az órákat?

Felfokozott várakozás, izgatott készülődés és feszített ütemű tárgyalások előzték meg a ma kezdődő EU-csúcsot. A kétnaposra tervezett találkozó azonban a jelek szerint szintén nem nélkülözi majd az izgalmakat, és az sem kizárt, hogy a résztvevők a siker érdekében „megállítják majd az órákat” és akár vasárnapig is elhúzódhat a történelminek tervezett csúcstalálkozó.
Koppenhágára gyakorlatilag két olyan kérdéskör maradt, amelyek politikailag a legkényesebbek és gazdasági kihatásaikat tekintve is a legfontosabbak közé tartoznak: az újonnan csatlakozó országok unión belüli költségvetési pozíciójának alakulása és a mezőgazdasági termelőiknek járó közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások ügye.
A hét elején tartott konzultációkon Ciprus, Észtország és Szlovákia elfogadhatónak minősítette az elnökségi ajánlatokat, s ezzel a maga részéről voltaképpen lezárta a tárgyalásokat. A többi hét ország változatlanul úgy véli, hogy a támogatások induló hányadát emelni, az átmeneti időszakot pedig rövidíteni kellene. A baltiak közül Lettország és Litvánia – uniós szemszögből – szintén a kevésbé problémásak közé tartozik, és várhatóan nem okoz főfájást Csehország sem, amely egyedül a közlekedési fejezet lezárásával adós még. A szlovének gyakorlatilag már csak a rendezetlen pénzügyi kérdésekre összpontosítanak majd Koppenhágában, akárcsak Magyarország. Kovács László külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a csúcs egyik legfontosabb tétje az lesz, sikerül-e javulást elérni a közvetlen mezőgazdasági támogatások induló hányada és a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszak hossza, valamint a 2005-ös és a 2006-os év költségvetési mérlege terén.
(Szakértők rámutatnak, hogy a két évre bejelentett magyar többletigény hozzávetőlegesen félmilliárd euró lenne, ám megfigyelők szerint Magyarország az eddigi javaslatok elfogadásával sem járna rosszul. Az uniós számítások szerint ugyanis – a konkrét kifizetéseket tekintve – a közös költségvetéssel szembeni nettó egyenlege 2005-ben 466 millió, 2006-ban pedig 591 millió, a 2004-2006-os időszak egészét tekintve pedig 1,327 milliárd euró lenne.)
Koppenhágában a legtöbb fejtörést várhatóan Málta és Lengyelország okozza majd. A kis szigetország alapvetően elutasítja a dán elnökség pénzügyi javaslatait, Varsó pedig még hétfőn egy kívánságlistával sokkolta az uniós tárgyalópartnereket. Lengyelország költségvetési helyzete javítására még több pénzt szeretne, és arra törekszik, hogy az EU teljesen használja ki az úgynevezett berlini plafont, amely akár 2,2 milliárd euró pluszt is jelentene.