Megismételt elnökválasztásokat tartottak tegnap Szerbiában. A 6,5 millió választópolgár – akiket a szeptemberi és októberi sikertelen szavazásokat követően immár harmadszorra szólítanak az urnák elé – újabb kísérletet tett a mandátuma végére érkező hágai vádlott, Milan Milutinovics utódjának megválasztására.
Ezúttal nem tizenegy, hanem csak három jelölt versengett az elnöki posztért: Vojiszlav Kostunica, a mérsékelt nacionalista hírében álló szövetségi államfő, Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke, akit a radikális nacionalizmus jellemez és Boriszlav Pelevics, a Szerb Egység Pártjának vezetője, akit még Seseljnél is szélsőségesebbnek tartanak. Ez volt a választék. Az európai polgári opciót támogató polgároknak – akik az előző, érvénytelen választásokon Labuszt támogatták – tegnap nem volt kire voksolniuk.
A Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) által napközben több ízben is közzétett részeredmények szerint a részvételi arány rendre kisebb volt, mint az előző két szavazás esetében, amikor is nem sikerült Szerbiának elnököt választania. A végleges és teljes adatok hiányában csak következtetni lehet arra, hogy a választópolgárok ezúttal sem éltek jogukkal, s nem mentek el a választások érvényességéhez szükséges arányban szavazni. Az új törvény szerint is a részvételi aránynak meg kell haladni az ötven százalékot. Igaz, ez csak az első fordulóra vonatkozik. A másodikban már nincs ilyen megszorítás. A szeptember 29-i választásokkor megvolt a szükséges részvétel, de akkor még a második fordulóban is ugyanez az arány kellett. Ám október 13-án a polgároknak kevesebb mint fele járult az urnákhoz. Ezért kellett tegnap a választásokat megismételni.
A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) közben pénteken Szabadkán titkos szavazással megválasztotta az intézőbizottságot. A „kormány” elnöke Pásztor Bálint lett. A MNT támogatja a három magyar gimnázium megnyitását a Délvidéken.
Nem vagyunk statiszták egy politikai díszletben – üzenik Magyar Péternek a bicskei áldozatok
