The New York Times
Az Egyesült Államok vezető napilapja friss kormányzati elemzésekre hivatkozva arról tudósít, hogy az elkövetkező két évtizedben az USA és a Nyugat függősége a szaúd-arábiai és egyéb közel-keleti mezők olajától tovább növekszik majd. Az előrejelzések szerint a szükségletek kielégítéséhez 2020-ban Szaúd-Arábiának napi 22 millió hordó olajat kellene a felszínre hoznia, szemben a mai napi 8 millió hordóval. A tanulmányok szerint rövid időre az USA más források segítségével, a kaszpi térségből importált olajjal csökkentheti a térségtől való olajfüggőségét, ám hosszú távon a szaúdi olaj aránya ismét emelkedik majd az amerikai importban.
The Washington Post
A terror elleni háború során az amerikai hírszerzés által alkalmazott vallatási technikákat veszi górcső alá a mértékadó amerikai napilap. A cikk több, Afganisztánban szolgálatot teljesítő CIA-ügynökkel készített interjúi alapján kijelenti: a foglyul ejtett terroristagyanús személyekkel szemben az erőszakot a hírszerzés ügynökei „helyesnek és szükségesnek” tartják. A cikk arról az aggasztó gyakorlatról is beszámol, hogy számos esetben a CIA foglyait az amerikaiak által összeállított kérdések listájával olyan országok titkosszolgálatainak adja át, amelyek közismerten brutális módszereket alkalmaznak a vallatásnál (leginkább Jordánia, Egyiptom és Marokkó szolgálatairól van szó). Az amerikaiak által használt módszerek között a lap fizikai erőszakot, az alvás megvonását és a foglyok fájdalmas testhelyzetekben való tartását említi.
Ha'Aretz
Az Irak által Szíriának az elmúlt hetek során átadott katonai felszerelések között olyan rövid hatótávolságú rakéták is találhatók, amelyeket a szállítók nyilvánvalóan a libanoni Hezbollahnak szántak – állítja az izraeli napilap. A cikk Ariel Saron izraeli miniszterelnök szavait idézi, aki hétfőn azzal vádolta Irakot, hogy tömegpusztító- és rakétafegyvereit Szíriában rejti el az ENSZ ellenőrei elől. A lap most azt állítja, hogy az említett, 70 kilométernél nagyobb hatóságú rakéták átadásával Szaddám Husszeinnek az a célja, hogy a Hezbollah második frontot nyisson Izrael északi részén, egy Irak elleni amerikai támadás esetén.
Financial Times
A londoni üzleti napilap a lengyel vadászgéptenderről közöl elemzést. Varsóban ugyanis ma hirdetik ki annak a pályázatnak a győztesét, amely Lengyelország elavuló vadászrepülőgép-parkjának megújítását célozta. A pályázók által ajánlott típusok között a magyar tenderhez hasonlóan megtalálhatók az amerikai F–16-osok, a svéd Gripenek és a francia Mirage vadászrepülők. A 43 gépre szóló megrendelésért elkeseredett küzdelmet folytattak az ajánlattevők, és a lap emlékeztet arra is, hogy sokan úgy látják: az eredmény választás lesz Varsó számára: az EU vagy az USA iránt viseltetik lojalitással.
A Fradi ifjú titánját egész Európa képtelen felülmúlni
