Újabb kritikus fordulatához érkezett a berlini külpolitika, melynek talán a legsebezhetőbb pontja az Irak elleni háború: az ENSZ Biztonsági Tanácsában január 1-jétől helyet foglaló Németország a szövetségi külügyminiszter szerint valószínűleg megszavazza az iraki tömegpusztító eszközök felszámolását és az ezzel összefüggő hatalmi rendszer leváltását szolgáló hadműveletet. Joschka Fischer a Spiegel hírmagazinnak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó kizárni azt a lehetőséget, hogy a németek beleegyeznek a Szaddám Huszein elleni akcióba. „Ismételten hangoztattuk, hogy nem küldünk katonákat Irakba. Másrészt viszont az Egyesült Államok oldalán harcolunk a terror ellen, és lényegbevágó érdekünk, hogy ez a szövetség fennmaradjon” – mondotta Fischer, aki nyilatkozatával tovább fokozta a meggyőződést, mely szerint a berlini kormány egyre inkább eltávolodik a parlamenti választás előtti háborúellenes politikájától.
A külügyminiszter kijelentése kiváltotta a Zöldek ellenállását. A kisebbik koalíciós párt parlamenti frakciójának elnökhelyettese közölte: Németország beleegyezése az Irak elleni háborúba elképzelhetetlen. Az ellenzék kihasználta a külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát, és Laurenz Meyer CDU-főtitkár megállapította: „Schröder és Fischer igyekeznek visszavonni mindazt, amit a kampányidőszakban hangsúlyoztak.”
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
