Pártválságot okozó cseh államfőjelölés

A januárban esedékes csehországi államfőválasztást megelőzően a köztársasági elnökjelöltek körül szembetűnő, a jelenlegi hatalmi viszonyokra is kiható politikai pókerparti tanúja lehet a cseh közvélemény. Míg a Polgári Demokrata Párt (ODS) vita nélkül nevezte meg Václav Klaus személyében hivatalosan államfőjelöltjét, addig a legerősebb kormányerő, a Vladimir Spidla vezette Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) által a párt soraiban rendezett és a párt államfőjelöltjeinek népszerűségét firtató referendum csúfos érdektelenségbe fulladt. A feltételezett kétszázezer véleménynyilvánító helyett alig huszonhétezren vettek részt a szondázó felmérésben, amelynek igazi célja Milos Zeman exkormányfőnek az államfői székért folyó versengésből való kiiktatása volt.
A CSSD által preferált jelöltek – Otakar Motejl ombudsman és Jaroslav Bures ex-igazságügyminiszter – helyett a pártvezetés megrökönyödésére a nyugdíjba vonult expártelnök és kormányfő mellett tette le a garast a szavazóknak több mint a fele. Mindezt annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások Motejlt minősítették a legesélyesebb államfőjelöltnek, aki után kis különbséggel Václav Klaus következik. A felmérésben Zemant a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka támogatta. A fejlemények következtében a szociáldemokrata párt vezető testületeiben válsághelyzet állt be, s Zemant támogató, illetve ellenző csoportosulások már leplezetlenül, a nyilvánosság előtt szellőztetik eltérő véleményüket. A két tűz közé szorult pártvezetés végül a hét végén hozott döntést, amely szerint Jaroslav Bures indítják útnak az első fordulóban.
Közben Zeman unos-untalan hangoztatja, az első fordulóban nem vesz részt, csupán híveinek unszolására vállalná az államfői posztot, de csak akkor, ha a parlamenti pártok képtelenek lennének megegyezni az államfő személyében. Szerinte ha a törvényhozás első nekifutásra nem választana államfőt, ez súlyos válságot jelent, s ekkor cselekedni kell. A vidéki házába visszahúzódott, s magát „magányos borznak” nevező Zeman az utóbbi napokban egymás után fogadja a diplomatákat és újságírókat.
Több oka is van a Spidla és Zeman közti feszültségnek. Zeman a parlamenti választások után többször kinyilvánította, nem tetszik neki az egy mandátumtöbbségre épülő kormánykoalíció. S mivel a párttagság körében népszerű Zeman befolyásos államfő szeretne lenni, ez veszélybe sodorhatná Spidla pártvezetői tekintélyét. Kiszivárgott értesülések szerint Spidla és helyettese Stanislav Gross a múlt hét végén a párt megyei vezetőinek értekezletén és legújabban a parlamenti frakció zárt ülésén nyíltan arról szóltak, Zeman visszatérése a hatalomba szakadást idézne elő a szociáldemokrata pártban. Ezért volt sürgős egy fajsúlyos szociáldemokrata államfőjelölt megtalálása, akit már az első fordulóban megválasztana a parlament.