Phenjan a tűzzel játszik

Észak-Korea megkezdte az új fűtőelemek beszállítását a jongbjoni erőműben álló reaktorába. Mindez azt jelenti, hogy – legalábbis elvileg – Phenjan néhány hónapon belül nukleáris töltetet is gyárthat.

Észak-Korea eltávolította az ENSZ pecsétjeit és kameráit további három nukleáris létesítményből is. Phenjan a fenyegető áramhiánnyal indokolta nukleáris programjának felújítását. A régi keletű amerikai–észak-koreai ellentétek októberben újultak ki, amikor Phenjan beismerte, hogy uránt dúsított, és ezzel megszegte a kommunista ország nukleáris programját befagyasztó 1994-es szerződést. Ekkor Washington felfüggesztette a jongbjoni erőmű leállítása miatti energiakiesést pótló olajszállításokat. Phenjan válaszul ellehetetlenítette a nemzetközi ellenőrzést, és hozzáfogott az atomerőmű újraindításhoz szükséges munkálatokhoz.
Kim De Dzsung leköszönő dél-koreai elnök szerint az északiak az „atomválságot” szítják. A hivatalából februárban távozó dél-koreai államfő leszögezte: Szöulnak vezető szerepet kell játszania az észak-koreai nukleáris katasztrófapolitika felszámolásában. Ro Mo Hjun frissen megválasztott dél-koreai elnök Oroszországhoz, Kínához és Japánhoz fordult, hogy segítsenek békés megoldást találni a konfliktusra.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója „nagyon aggasztónak” tartja a kialakult helyzetet. Mohamed el-Baradei különösen azt kifogásolta, hogy a szervezetnek nincs módja a jongbjoni erőműben zajló tevékenység jellegének ellenőrzésére. Oroszország arra buzdítja Észak-Koreát, hogy a NAÜ-vel tárgyaljon nukleáris programjáról. Alekszandr Loszjukov külügyminiszter-helyettes hangoztatta azt is, hogy a Phenjannak címzett fenyegetések nem járulnak hozzá a lehetséges veszélyek elhárításához. Loszjukov szerint az atomenergia-ügynökségnek elemeznie kellene a helyzetet, hogy meg lehessen állapítani, van-e ok az aggodalomra.