Phenjan évtizedes titkai

Szentesi Zöldi László
2002. 12. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A koreai atomválság korántsem ma kezdődött, a jongbjoni erőmű megnyitása körüli viták hátterében több évtizedes politikai, műszaki és titkosszolgálati háborúskodás dúl. Az északiak már a 60-as években élénken érdeklődtek az atomenergia iránt, a kor kívánalmainak megfelelően annak „békés felhasználásáról” szónokoltak.
Figyelemre méltó tény, hogy 1961 és 1967 között háromezer észak-koreai szakembert képeztek ki a Szovjetunióban. Az, hogy a fejlesztések milyen ütemben, s milyen színvonalon folytak, alighanem a néhai diktátor, Kim Ir Szen titka marad. Az amerikai hírszerzés mindenesetre már 1986-ban jelezte, hogy Észak-Korea néhány éven belül kiépítheti saját nukleáris arzenálját. A gyanút növelte, hogy a geopolitikai érdekeit szem előtt tartó – és atombombával rendelkező – Pakisztán komoly műszaki segítséget nyújtott az ázsiai országnak. Az együttműködés részletei nem ismeretesek, de szakemberek szerint Iszlámábád akár évtizedeken át is bábáskodhatott az észak-koreai atomfegyver kifejlesztésén. A nagyvilág 1993 márciusában szerzett tudomást Phenjan titkos munkálatairól, a mind magabiztosabb észak-koreaiak ekkor mondták fel az atomsorompó-szerződést. Novemberben Clinton elnök kijelentette: „Nem szabad megengedni, hogy Észak-Korea atomfegyvert fejlesszen ki. Ebben nagyon eltökéltnek kell lennünk.” A washingtoni figyelmeztetés után a nemzetközi közösség egy emberként követelte az időközben működésbe lépett jongbjoni erőmű bezárását. Az 1994-es koreai „atomválság” kompromisszumos megoldással zárult – végül leállították a szóban forgó üzemet, de amerikai, japán és dél-koreai finanszírozással 1997-ben megkezdték két új könnyűvizes reaktor építését, hogy biztosítsák az ország energiaellátását. Ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok olajat is szállított a kommunista országnak.
Némileg feledésbe merült, hogy a közelmúltban Dél-Korea is kidolgozta a maga nukleáris programját. Szöul már a 70-es években kísérleteket folytatott, majd 1991-ben RoTe Vu elnök létre akarta hozni a dél-koreai atombombát. Azt azonban senki sem tudja, hogy Szöul meddig jutott el a terv megvalósításában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.