Szűk mezsgyén a költségvetés

Eltökélt szándéka a kormánynak, hogy megakadályozza a forint további reálfelértékelődését – jelentette ki tegnap László Csaba a gazdasági kabinet rendkívüli ülése utáni tájékoztatón. Hozzátette: az ország európai uniós csatlakozásából, valamint a monetáris unióba (EMU) való belépésre felkészülésből még nem következik egyértelműen a forint további jelentős felértékelődése.

A következő években szűk mezsgyén haladhat a költségvetési politika, ám a kitűzött gazdasági növekedés megfelelő bérpolitikával elérhető, mégpedig úgy, hogy az infláció is csökkenjen. Szintén elérhetőnek nevezte a miniszter a jövő évre tervezett GDP-bővülést, bár a nemzetközi recesszió miatt vannak kételyek.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hangsúlyozta: a jegybanknak nincs külön gazdaságpolitikája, az inflációs célt a kormánnyal közösen határozták meg, s ezt tartják szem előtt. A jelenleginél magasabb inflációt elutasította, s úgy vélte, a fogyasztói áremelkedés további csökkentésére van szükség. A tízszázalékos árfolyamgyengítéssel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hét éve a forint kilencszázalékos leértékelése tíz százalékponttal emelte az inflációt.
A jegybank elnöke monetáris kérdésekben a tanácskozást nem tartotta illetékesnek, inkább kommunikációs fórumként látja értelmét. Járai furcsállotta, hogy bár a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy nem csak a jegybank hibáztatható a kialakult helyzetért, ám ezt a tájékoztatón már senki sem hozta elő.
A monetáris politika lazításától nem zárkózott el, ha jövőre a folyamatok jó irányba haladnak.
Ugyanakkor Járai ismét figyelmeztetett a gazdaság teljesítményével összhangban nem álló bérkiáramlás veszélyeire. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a gazdaság növekedése érdekében azt kérte a jegybanktól, illetve a kormánytól, hogy változtasson az árfolyam-politikán és az inflációs célkitűzésen. Hozzátette: alacsony gazdasági növekedés mellett hoszszú időt venne igénybe, míg utolérnénk az unió átlagának 70-80 százalékát. Ha ez a különbség nagy, akkor viszont nem lehetséges a bérfelzárkóztatás és az euró bevezetése.
A gazdaság felzárkózásának érdekében a következő 6-7 évben 6-7 százalékos infláció is elfogadható lenne, s kedvezőnek tartaná a forint mintegy tízszázalékos gyengülését. Demján Sándor hangsúlyozta, ők senkit nem szólítanak fel lemondásra, hiszen a munkaadói szervezeteknek nem ez a feladatuk. – A Járai Zsigmond lemondását sürgető felszólításunk eszköz volt csupán, hogy megváltozzon a monetáris politika – fejtette ki Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, a fórum végére világossá vált, ki hogyan gondolkodik, s az érdekeket miként lehet közelíteni. Véleménye szerint megfelelő kamatpolitikával a kialakult helyzeten most még lehet javítani. Szövetségük várakozó álláspontra helyezkedik.