Szűk mezsgyén a költségvetés

Eltökélt szándéka a kormánynak, hogy megakadályozza a forint további reálfelértékelődését – jelentette ki tegnap László Csaba a gazdasági kabinet rendkívüli ülése utáni tájékoztatón. Hozzátette: az ország európai uniós csatlakozásából, valamint a monetáris unióba (EMU) való belépésre felkészülésből még nem következik egyértelműen a forint további jelentős felértékelődése.

Csákó Attila
2002. 12. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A következő években szűk mezsgyén haladhat a költségvetési politika, ám a kitűzött gazdasági növekedés megfelelő bérpolitikával elérhető, mégpedig úgy, hogy az infláció is csökkenjen. Szintén elérhetőnek nevezte a miniszter a jövő évre tervezett GDP-bővülést, bár a nemzetközi recesszió miatt vannak kételyek.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hangsúlyozta: a jegybanknak nincs külön gazdaságpolitikája, az inflációs célt a kormánnyal közösen határozták meg, s ezt tartják szem előtt. A jelenleginél magasabb inflációt elutasította, s úgy vélte, a fogyasztói áremelkedés további csökkentésére van szükség. A tízszázalékos árfolyamgyengítéssel kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy hét éve a forint kilencszázalékos leértékelése tíz százalékponttal emelte az inflációt.
A jegybank elnöke monetáris kérdésekben a tanácskozást nem tartotta illetékesnek, inkább kommunikációs fórumként látja értelmét. Járai furcsállotta, hogy bár a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy nem csak a jegybank hibáztatható a kialakult helyzetért, ám ezt a tájékoztatón már senki sem hozta elő.
A monetáris politika lazításától nem zárkózott el, ha jövőre a folyamatok jó irányba haladnak.
Ugyanakkor Járai ismét figyelmeztetett a gazdaság teljesítményével összhangban nem álló bérkiáramlás veszélyeire. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a gazdaság növekedése érdekében azt kérte a jegybanktól, illetve a kormánytól, hogy változtasson az árfolyam-politikán és az inflációs célkitűzésen. Hozzátette: alacsony gazdasági növekedés mellett hoszszú időt venne igénybe, míg utolérnénk az unió átlagának 70-80 százalékát. Ha ez a különbség nagy, akkor viszont nem lehetséges a bérfelzárkóztatás és az euró bevezetése.
A gazdaság felzárkózásának érdekében a következő 6-7 évben 6-7 százalékos infláció is elfogadható lenne, s kedvezőnek tartaná a forint mintegy tízszázalékos gyengülését. Demján Sándor hangsúlyozta, ők senkit nem szólítanak fel lemondásra, hiszen a munkaadói szervezeteknek nem ez a feladatuk. – A Járai Zsigmond lemondását sürgető felszólításunk eszköz volt csupán, hogy megváltozzon a monetáris politika – fejtette ki Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, a fórum végére világossá vált, ki hogyan gondolkodik, s az érdekeket miként lehet közelíteni. Véleménye szerint megfelelő kamatpolitikával a kialakult helyzeten most még lehet javítani. Szövetségük várakozó álláspontra helyezkedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.