Teherán nem vágyik a bosszúra

Térségünkben az elmúlt bő egy évtizedben két háború volt, minek következtében aligha tudunk elviselni még egyet. Ha ismét háború törne ki, kiszámíthatatlan következményekkel járna. Egyelőre legalábbis egyetlen állam se látja ezeket világosan. Ezért igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy – amennyiben egyáltalán lehetséges – megakadályozzuk – mondta lapunknak adott interjújában Mohammad Szadr, a perzsa-öböli ügyekben illetékes iráni külügyminiszter-helyettes.

Az utóbbi időben Irán részéről felfokozott diplomáciai tevékenység tapasztalható, s nem csak a szűkebb értelemben vett térségben. Ennek célja valamiféle szövetség öszszekovácsolása Irak megtámadása ellen?
– A mostani válságos körülmények között természetes a fokozott diplomáciai aktivitás. Mint tudja, térségünkben az elmúlt bő egy évtizedben két háború volt, minek következtében aligha tudunk elviselni még egyet. Ha ismét háború törne ki, kiszámíthatatlan következményekkel járna. Egyelőre legalábbis egyetlen állam se látja ezeket a következményeket világosan. Ezért igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy – amennyiben egyáltalán lehetséges – megakadályozzuk a fegyveres konfliktust. Ugyanezen okból tanácsoltuk azt az iraki kormánynak, hogy maradéktalanul működjön együtt az ENSZ-szel, engedje be országába a fegyverzetellenőröket, tartsa tiszteletben a világszervezet rá vonatkozó határozatait és korlátozásait, vagyis: ne szolgáltasson alapot az amerikaiaknak egy háború kirobbantására. Ugyanakkor a fegyverzetellenőröktől is elvárjuk a teljes pártatlanságot. A többi térségbeli országot felszólítottuk: támasszanak hasonló elvárásokat Irakkal szemben.
– Mi az ön kormányának álláspontja Szaddám Huszein elnök uralmának megdöntéséről és Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereiről? Ha az iraki népet meg is szeretnék kímélni, Szaddám Huszeint bizonyosan nem, hiszen nem is olyan régen véres háborút viselt Irán ellen.
– Az a véleményünk, hogy Iraknak le kell mondania tömegpusztító fegyvereiről, de úgy véljük, hogy az amerikaiaknak sem szabad visszaélniük a helyzettel és ismét háborút kezdeni a Közel-Keleten. Ahogy említette, országunkba iraki csapatok hatoltak be, az ellenük folytatott harcban Irán nagy veszteségeket szenvedett, de most nincs abban a helyzetben, hogy elégtételt vegyen. Már csak azért sem, mert nem kizárólag a saját érdekeit tartja szem előtt, hanem a szomszédaiét is, így mindazt a rosszat figyelembe véve is, amit Szaddám Huszein rá szabadított, azt kívánja, Irak kerülje el ezt a háborút.
– Úgy fogalmazott, hogy a háború kiszámíthatatlan következményekkel járna. Ha Irán ilyen eltökéltséggel küzd a konfliktus kirobbantása ellen, bizonyára mérlegelte már, mik lehetnek a következmények.
– Ha valahol háború tör ki, annak természetes folyománya lehet, hogy az egész térség lángba borul, a szomszédos országokra mindenképpen kedvezőtlenül hat. A legfontosabb következmény tehát a biztonság hiánya.
– Sokan beszélnek arról, hogy ez a háború átrajzolhatja az egész Közel-Kelet térképét. Ha igen, ön szerint hogyan?
– Már régen szó van róla, hogy ez jár az amerikai stratégák fejében. Ahogyan arról is, hogy Jordániában, Irakban, Palesztinában és Szaúd-Arábiában terveznek változtatásokat. Az egyik ok, amiért el kell kerülnünk ezt a háborút, az, hogy beláthatatlan átrendeződési folyamatokat indíthat el a térségben.
– Említette, hogy Irán nem ért egyet a háborúval és ki szeretne maradni belőle. Több országot láttunk már, amely végül mégis felsorakozott az Egyesült Államok mögé, a jelek szerint a washingtoni diplomácia nyomós érveket tud felhozni mellette. Nem gondolja-e meg magát Irán is?
– Semmi szín alatt nem megyünk bele egy iraki háborúba, mert szerintünk ez a térség valamennyi lakójának csak ártana. Szilárd meggyőződésünk, hogy a válságot békés eszközökkel kell megoldani, ezért felszólítottuk Szaddám Huszeint, hogy komolyan működjék együtt az ENSZ-szel.
– Megoldaná a problémát, ha Szaddám Huszein eltűnne a színről?
– A fő kérdés nem az ő távozása, hanem Irak lefegyverzése. Bagdadot az 1441-es ENSZ-határozat értelmében meg kell fosztani biológiai és vegyi fegyvereitől. Mi reménykedünk, hogy ennek megtörténte elhárítja majd a háború veszélyét.