Tollhegyen

Tanulságosan barbár cikk jelent meg a Szocialista Válasz elnevezésű pestszentlőrinci havi füzetkében. Hogy ki kérte válaszra szocialistáékat, az nem derül ki, összesen csak annyi biztos, hogy tért ölelő tahó volt az írás szerzője (természetesen nem írta alá a nevét, csak a mellét verte a cikkírás közepette), világnézetét tekintve szocialista.
Orbanisztán az írás címe, ami már önmagában borzasztóan szellemes, újságolvasó ember a térdét csapkodja röhögtében, Orbanisztán, bruhaha, de jó, már dobom is el magam, én még ilyen jópofa szóösszetételt nem hallottam, egyem a szívét a szerzőnek. Röviden képtelenség összefoglalni százsornyi ámokfutását, a slusszpoént mindenesetre ideírom (nyilván ezzel akart karizmatikusan frankó lenni a szocialista tollforgató): „2 szoba, 3 gyerek, 4 kerék, 5 karika, 6 alom, 7 főig…”
Óriási. Illetve kétségbeejtő. Szerintem Szocialista Válaszéknak válaszolniuk kellene bizonyos feltüremkedett kérdésekre. Van belőlük bőven. Hogyan, milyen trükkel csinálják, hogy van még bőr a képükön, kiállni a nyilvánosság elé, nemzetet, hazát, koronát, zászlót és hazaszeretetet kidoboltatni, vásárfiává tenni. Szocialista Válasz. Ha pestszentlőrinci nemzeti érzelmű ember lennék, már alapítanám is az újságomat: Nemzeti Kérdés. Én kérdezek, a havi füzetke névtelen szerzője szellemeskedne. Mint a régi KISZ-es időkben. Már csak a válasz kérdés. (A négy kerék biztosan nincs meg – pótkerékkel együtt sem.)
A lőrinci Anonymusnak azt javaslom, olvasson szépirodalmat, meg a földrajzzal is ismerkedjék, akkor nem ír olyan kapitális szamárságot, hogy Orbanisztán (itt nevetni tessék) Belső-Ázsia felé halad a Balkánon át, ez ugyanis kerülő. Zsákutca. A problémákra való Szocialista Válasz május elsején hallható a Városligetben, lufival, sörrel, bőrös virslivel.