Ügyintézés anyanyelven?

Előfordulhat, hogy nemsokára a közigazgatási eljárások során országosan tudják majd használni nemzetiségeink az anyanyelvüket. Legalább is erre utal a közigazgatási eljárási törvény egyik módosító javaslata. A tervezet magukat a kisebbségeket is meglepte, hiszen erről nem értesítette őket senki, és a legtöbben felelőtlen, megalapozatlan ígérgetésnek tartják a bejelentést.

Egy még formálódó elképzelés szerint, amennyiben egy örmény, görög, szerb vagy más anyanyelvű magyar állampolgár kérelemmel vagy panasszal fordul a jövőben a helyi önkormányzathoz vagy közigazgatási hivatalhoz, kérése esetén rendelkezésére áll egy azonos nyelven beszélő alkalmazott. Erre a törekvésre utal a közigazgatási eljárási törvény módosító javaslata. A tervezet szövege szerint: a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok és szervezeteik a közigazgatási eljárások során az országban bárhol használhatnák anyanyelvüket. Ebben az esetben a nem magyar nyelvű kérelmet az ügyfél által használt nyelvre is lefordított határozattal kellene elbírálni.
Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman felelőtlen elképzelésnek tartja a jogszabály ily módon való megvalósítását. Szerinte a szükséges megkötések nélkül megvalósíthatatlan a jogi rendelkezés, hiszen káosz uralkodna el a hivatalokban. Példaként említette meg, hogy tudomása szerint lovári nyelvre nem is lehetne lefordítani egy hivatalos dokumentumot, hiszen ez a nyelv nem tartalmaz jogi terminológiákat. – Az sem elhanyagolható, hogy a tolmácsoló, fordító szakemberek alkalmazása országos szinten valószínüleg anyagilag is nagy terhet róna az államra – szögezte le.
– Amennyiben ezentúl be tartanák is ezeket a határozatokat, úgy mindenképpen pozitív lépésként lehetne „elkönyvelni” a jogszabály elfogadását, ám tudomásom szerint erre a nemzetiségek részéről nincs igény – mondta Hende Csaba, az előző kormány kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke szerint természetes igény egy demokráciában, hogy a kisebbségek anyanyelvükön intézzék hivatalos ügyeiket. Elmondta: a NEKH-ban eddig is az volt a gyakorlat, hogy a választ egy-egy kérdésre, javaslatra az adott kisebbség nyelvén küldték meg. – A mostani javaslat elfogadása előtt azonban egyeztetni kellene a nemzetiségek képviselőivel is, akik további elemeket, garanciákat építhetnének a jogszabályba – közölte. Szerinte a közeljövőben szükség lenne egy közigazgatási nyelvi program elindítására is, amely nagyban segíthetne ezen a problémán.
– Minden pozitív döntésnek örülök, bár azt nehezményezem, hogy erről a javaslatról minket nem értesített senki – jelentette ki Heinek Ottó, a Német Országos Önkormányzat vezetője. Mint mondta: a jelenleg hatályos kisebbségi törvényben is van ilyen jellegű kötelezettség – amit soha senki nem vett komolyan –, az újdonság csupán annyi lenne, hogy a hivataloknak válaszukban az adott kisebbség nyelvén kellene reagálniuk. Szerinte a német ajkú lakosság igényli ezt a módosítást, hiszen például az idősebbeknek még mindig nehézséget okoz a magyar nyelv használata.
– A tervezetet sajnos nem ismerjük, pedig nem ártana a kisebbségeket is bevonni a munkába – mondta Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke. Szerinte – bár konkrétan ilyen jellegű követelmények nem fogalmazódtak meg –, a javaslat elfogadásának a legtöbb kisebbség örülne, hiszen a 13 magyarországi kisebbség vezetői kérték, hogy kormányzat mintegy 70 millió forintot különítsen el a központi költségvetésből a nemzetiségi nyelvek előmozdítása érdekében, ám még választ sem kaptak ez ügyben. – A közeljövőben tárgyalásokat kívánunk ez ügyben folytatni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal illetékeseivel – közölte. Elképzelései szerint ezt a lehetőséget a kisebbségek számára elég lenne csupán központi szinten bevezetni, hiszen így csökkenne az önkormányzatok és a bíróságok terhelése is.
– A jogszabály bevezetése a hazai cigányok szempontjából egyáltalán nem indokolt, hiszen a Magyarországon élő romák többségének a magyar nyelv az anyanyelve – vélekedett Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Hozzátette: vannak ugyan különböző „törzsek” a cigányságon belül, akik maguk között a cigány nyelv több változatát is használják, ám az ő anyanyelvük szintén a magyar.