Unióhoz igazítandó egyezmények

Magyarországnak jövőre meg kell kezdeni a külső szerződéses kapcsolatrendszer átállítását az Európai Unió (EU) feltételeinek megfelelőre, így sok kétoldalú kereskedelmi egyezményt fel kell mondani – hangsúlyozta a külügyi tárca helyettes államtitkára.

A magyar vállalatok piacra jutási feltételeinél nem okoz alapvető változást az uniós szerződési rendszerre való átállás. Ám az egyezmények felmondását a külföldi partnerek általában negatívan élik meg – nyilatkozta Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Elsődlegesen az EU-n kívüli harmadik országokkal való szerződéses kapcsolat módosul, de itt sem kell drámai változtatásokkal számolni. Az együttműködés azon országokkal is módosul, amelyekkel az EU szorosabb kapcsolatban van, de a csatlakozás mostani menetébe nem fértek bele. Románia, Bulgária és Törökország esetében hazánk a velük kötött Európa Megállapodást veszi át (ennek feltételei viszont nagyon hasonlók a jelenlegiekhez).
Azon államokkal, amelyekkel Magyarországnak szabadkereskedelmi megállapodása van – így Horvátország, Szerbia – az eddigi szerződéseket az EU és az illető országok közötti partnerségi vagy asszociációs egyezmények váltják fel. A helyettes államtitkár szerint az export szempontjából ez kissé kedvezőtlen változás, mert a magyar–horvát és a magyar–szerb szabadkereskedelmi megállapodásban kedvezőbb piacra jutási feltételek vannak a magyar áruk számára, mint az EU-egyezményekben.
A magyar áruk kedvezőbben juthatnak viszont azokra a piacokra, amelyekkel az EU-nak van, hazánknak viszont – Svájc kivételével – nincs szabadkereskedelmi megállapodása. Ezek: Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság és Chile. Oroszországgal és Ukrajnával az EU-nak partneri megállapodása van, amely piacra jutási koncessziókat nem tartalmaz. Itt Magyarországnak át kell venni olyan piacvédelmi intézkedéseket, amelyeket az EU Oroszországgal szemben életbe léptetett, ez egyebek mellett érinti a műtrágyát és az acéltermékeket is. Külön csoportba tartoznak azok az államok, amelyeknek az EU-val legnagyobb kedvezményes megállapodásuk van és nincs partnerségi megállapodásuk. E körbe tartozik az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Japán. Az USA és az EU között például az acéltermékek vagy az exporttámogatások tekintetében sok vitát és terhelt kapcsolatrendszert vesz át Magyarország – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Az idei évről szólva kiemelte: az Egyesült Államokkal kötött tarifa-megállapodásnál úgy kellett az amerikaiaknak vámkedvezményeket adni, hogy ez ütközött az EU érdekével. Az idén kötött magyar– jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás révén a hazai áruk jóval kedvezőbb feltételekkel tudtak a jugoszláv piacra jutni, mint az unió keretében. Az idén rendeződtek a magyar–orosz kereskedelempolitikai kapcsolatok is. A kétmilliárd forint összegű Kereskedelemfejlesztési Alapból idén mintegy 2050 hazai cég kivitelének növekedéséhez járultak hozzá, amivel közel hatszázalékos exportbővülés érhető el.