Útra kész az Antarktisz-csapat

Az Antarktiszra készülő magyar expedíció tagjai hamarosan elindulnak Tűzföld felé, hogy elvégezzék az utolsó előkészületeket, mielőtt átrepülnek a King George-szigetre. A vállalkozás tagjai a mai éjszakát a Városligeti Műjégpályán töltik sátraikban.

Csütörtökön indul Chilébe az első önálló magyar antarktiszi expedíció filmes stábja, ahol néhány hét filmezés után a március végéig tartó út utolsó előkészületeit végzik majd. A csapat többi tagja december 27-ig marad hazánkban. – Ezekben a napokban a műholdas telekommunikációs berendezések beszerzése és a szolgáltatókkal való tárgyalások töltik ki időnk nagy részét – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Illyés Péter, a Magyar Antarktisz-program 2003 szervezője, résztvevője. Elmondta: a csapat Magyarországról 35 kilogrammnyi speciális élelmet visz magával. A por alakú, vízzel feloldva fogyasztható ételek (heti két vacsora) mellé Chilében vásárolnak majd hatszáz kilogrammnyi, a hétköznapi háztartásokban is ismert leves- és húsporokat, krumplit, hagymát, zöldségeket. A három váltás alsónemű, a felsőruházat, a személyes és expedíciós holmik (laptopok, műholdas helymeghatározók és telefonok, mérőműszerek, filmes eszközök, száz liter benzin, egy aggregátor, főzőeszközök, sátrak stb.) csaknem másfél tonnát tesznek ki. A csomagokba kerül unaloműzőnek néhány könyv, egy pakli kártya, tíz liter pálinka a hideg ellen és egy kis dohány, amelyek jó szolgálatot tehetnek a kutatóállomások személyzetének szánt ajándékul is. A számítógépekre zenéket is feltöltenek indulás előtt – tette hozzá Illyés.
A chilei hadsereg január első napjaiban szállítja a stábot repülőgépen az Antarktiszi-félsziget mellett elhelyezkedő Déli Shetland-szigetek legnagyobb szárazföldjére, a King George-szigetre, ahol a hét magyar március végéig, az antarktiszi ősz beköszöntéig marad. A kutatók a felszerelés egy részét a chilei Presidente Eduardo Frey kutatóállomáson hagyják majd, ahonnan bő egyhavi ellátmánnyal indulnak tovább. Gyalogosan, Angliában vásárolt, üvegszálas megerősítésű szánjaikon százkilós terhet húznak maguk után a kilencven százalékban jég fedte szigetet átszelve. Ha az ellátmány elfogy, akkor két csapattag visszamegy az alapbázisra utánpótlásért.
Amint arról beszámoltunk, a Magyar Földrajzi Társaság szakmai támogatásával indított expedíció kutatási célja a globális felmelegedés következményeként visszahúzódó jégtakaró és az alóla előtűnő „fagyos oázisokban” megbúvó új életterek vizsgálata. Az út szakmai eredményei a szakemberek szerint hozzájárulhatnak a Kárpát-medence jégkor végi fejlődéstörténetének jobb megértéséhez, valamint a globális környezetvédelmi gondok okainak feltárásához. A terepmunka az antarktiszi élet színterét jelentő jégmentes partvidéki helyeken, a nemzetközileg szigorúan védett kiemelt tudományos jelentőségű területeken és a King George-szigetet borító gleccserek felszínén és belsejében folyik majd.
– A tudományos munka mellett a lehetőségekhez képest az extrém sportokat is kipróbáljuk – folytatta Illyés. – Miközben átszeljük a King George-szigetet borító gleccsereket, vizsgálatokat végzünk néhány hasadékoktól szabdalt gleccser belsejében, nagyobb hasadékokban és gleccserbarlangokban. A barlangászat mellett a hét magyar a jégmászással is megpróbálkozhat, erre kiváló terepet nyújtanak az úgynevezett gleccserleszakadások. Nem sokkal a hazautazás előtt rendezik meg a King George-szigeten a 2003. évi antarktiszi maratont. A tervek szerint – bár edzeni nem lesz módjuk – a csapat tagjai ott lesznek a néhány száz fős mezőnyben.
A felfedezők ma este hat órakor kiköltöznek a Városligeti Műjégpályára, ahol a jégen felvert sátraikban töltik az éjszakát. Az érdeklődőket 20 órakor egy, az Antarktiszról szóló diafilmmel várják.

A Déli-sarkvidék. Az Antarktisz a Déli-sark körül, a déli szélesség 60. fokáig elterülő kontinens és szigetvilág, amelyet az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán déli részei vesznek körül. A kontinens (Antarktika) 13 millió, szigetekkel és úszó jéggel együtt 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű. Átlagos tengerszint feletti magassága 2200 méter. Rendkívül zord éghajlat jellemzi. A sarki éj idején – télen – a középhőmérséklet mínusz 60 Celsius-fok körüli, itt mérték Földünk legalacsonyabb értékét: mínusz 90 fokot. Nyáron (ami nálunk a tél) a felmelegedés – a partvidék kivételével – csekély, a hőmérséklet ritkán emelkedik mínusz 10 Celsius-fok fölé. Az Antarktisz földjére 1895-ben lépett az első ember: a norvég Carsten Egeberg Borchgrevink. Az első antarktiszi magyar Titkos Ervin meteorológus volt, aki 1963-ban egy szovjet expedíció tagjaként érkezett a déli földrészre. A Déli-sarkot elsőként a norvég Roald Amundsen érte el 1911. december 14-én.