Útra kész az Antarktisz-csapat

Az Antarktiszra készülő magyar expedíció tagjai hamarosan elindulnak Tűzföld felé, hogy elvégezzék az utolsó előkészületeket, mielőtt átrepülnek a King George-szigetre. A vállalkozás tagjai a mai éjszakát a Városligeti Műjégpályán töltik sátraikban.

Grimm Balázs
2002. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csütörtökön indul Chilébe az első önálló magyar antarktiszi expedíció filmes stábja, ahol néhány hét filmezés után a március végéig tartó út utolsó előkészületeit végzik majd. A csapat többi tagja december 27-ig marad hazánkban. – Ezekben a napokban a műholdas telekommunikációs berendezések beszerzése és a szolgáltatókkal való tárgyalások töltik ki időnk nagy részét – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Illyés Péter, a Magyar Antarktisz-program 2003 szervezője, résztvevője. Elmondta: a csapat Magyarországról 35 kilogrammnyi speciális élelmet visz magával. A por alakú, vízzel feloldva fogyasztható ételek (heti két vacsora) mellé Chilében vásárolnak majd hatszáz kilogrammnyi, a hétköznapi háztartásokban is ismert leves- és húsporokat, krumplit, hagymát, zöldségeket. A három váltás alsónemű, a felsőruházat, a személyes és expedíciós holmik (laptopok, műholdas helymeghatározók és telefonok, mérőműszerek, filmes eszközök, száz liter benzin, egy aggregátor, főzőeszközök, sátrak stb.) csaknem másfél tonnát tesznek ki. A csomagokba kerül unaloműzőnek néhány könyv, egy pakli kártya, tíz liter pálinka a hideg ellen és egy kis dohány, amelyek jó szolgálatot tehetnek a kutatóállomások személyzetének szánt ajándékul is. A számítógépekre zenéket is feltöltenek indulás előtt – tette hozzá Illyés.
A chilei hadsereg január első napjaiban szállítja a stábot repülőgépen az Antarktiszi-félsziget mellett elhelyezkedő Déli Shetland-szigetek legnagyobb szárazföldjére, a King George-szigetre, ahol a hét magyar március végéig, az antarktiszi ősz beköszöntéig marad. A kutatók a felszerelés egy részét a chilei Presidente Eduardo Frey kutatóállomáson hagyják majd, ahonnan bő egyhavi ellátmánnyal indulnak tovább. Gyalogosan, Angliában vásárolt, üvegszálas megerősítésű szánjaikon százkilós terhet húznak maguk után a kilencven százalékban jég fedte szigetet átszelve. Ha az ellátmány elfogy, akkor két csapattag visszamegy az alapbázisra utánpótlásért.
Amint arról beszámoltunk, a Magyar Földrajzi Társaság szakmai támogatásával indított expedíció kutatási célja a globális felmelegedés következményeként visszahúzódó jégtakaró és az alóla előtűnő „fagyos oázisokban” megbúvó új életterek vizsgálata. Az út szakmai eredményei a szakemberek szerint hozzájárulhatnak a Kárpát-medence jégkor végi fejlődéstörténetének jobb megértéséhez, valamint a globális környezetvédelmi gondok okainak feltárásához. A terepmunka az antarktiszi élet színterét jelentő jégmentes partvidéki helyeken, a nemzetközileg szigorúan védett kiemelt tudományos jelentőségű területeken és a King George-szigetet borító gleccserek felszínén és belsejében folyik majd.
– A tudományos munka mellett a lehetőségekhez képest az extrém sportokat is kipróbáljuk – folytatta Illyés. – Miközben átszeljük a King George-szigetet borító gleccsereket, vizsgálatokat végzünk néhány hasadékoktól szabdalt gleccser belsejében, nagyobb hasadékokban és gleccserbarlangokban. A barlangászat mellett a hét magyar a jégmászással is megpróbálkozhat, erre kiváló terepet nyújtanak az úgynevezett gleccserleszakadások. Nem sokkal a hazautazás előtt rendezik meg a King George-szigeten a 2003. évi antarktiszi maratont. A tervek szerint – bár edzeni nem lesz módjuk – a csapat tagjai ott lesznek a néhány száz fős mezőnyben.
A felfedezők ma este hat órakor kiköltöznek a Városligeti Műjégpályára, ahol a jégen felvert sátraikban töltik az éjszakát. Az érdeklődőket 20 órakor egy, az Antarktiszról szóló diafilmmel várják.

A Déli-sarkvidék. Az Antarktisz a Déli-sark körül, a déli szélesség 60. fokáig elterülő kontinens és szigetvilág, amelyet az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán déli részei vesznek körül. A kontinens (Antarktika) 13 millió, szigetekkel és úszó jéggel együtt 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű. Átlagos tengerszint feletti magassága 2200 méter. Rendkívül zord éghajlat jellemzi. A sarki éj idején – télen – a középhőmérséklet mínusz 60 Celsius-fok körüli, itt mérték Földünk legalacsonyabb értékét: mínusz 90 fokot. Nyáron (ami nálunk a tél) a felmelegedés – a partvidék kivételével – csekély, a hőmérséklet ritkán emelkedik mínusz 10 Celsius-fok fölé. Az Antarktisz földjére 1895-ben lépett az első ember: a norvég Carsten Egeberg Borchgrevink. Az első antarktiszi magyar Titkos Ervin meteorológus volt, aki 1963-ban egy szovjet expedíció tagjaként érkezett a déli földrészre. A Déli-sarkot elsőként a norvég Roald Amundsen érte el 1911. december 14-én.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.