Változatlan a jegybanki alapkamat

Nem változtatott a jegybanki alapkamat jelenlegi, kilencszázalékos szintjén a monetáris tanács – közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A közlemény egyúttal leszögezi: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) megszületett megállapodás vállalati és munkavállalói szinten nehezen értelmezhető, nem segíti elő az ár- és bérvárakozások koordinációját, amely egyik alapvető feladata lenne az országos szintű bérmegállapodásnak. Az OÉT eddigi gyakorlatával ellentétben nem a nominális bérek növekedésében állapodott meg, hanem elmozdult a bérek indexálásának irányába: ezt a testület önmagában helytelen, a gazdaság alkalmazkodóképességét jelentősen veszélyeztető lépésnek tekinti.
A jelenlegi monetáris kondíciók akkor vannak összhangban az inflációs célokkal, ha a vállalati szinten jövő évben megvalósuló 3–4,5 százalékos nominális bruttó béremelések eredményeként a versenyszféra egészének éves átlagos nominális bruttó bérnövekedése nem haladja meg a 6 százalékot – figyelmeztet a közlemény. A nominális bruttó bérajánlás hiányában a testület szerint megnőtt a koordinálatlan, így a jelzett szintet meghaladó nominális bérnövekedés kockázata.
*
A GDP átlagosan 4 százalékos növekedése tarthatónak tekinthető – áll abban az állásfoglalásban, amelyet a monetáris tanács a jegybank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványa kapcsán tett közzé. A monetáris tanács szerint, amennyiben a fiskális politika a középtávú gazdaságpolitikai programban meghatározott módon csökkenti az államháztartás finanszírozási igényét, a folyó mérleg deficitje a jelenlegi, GDP-arányosan öt százalék körüli mértéken stabilizálódhat. Az összefoglaló szerint a gyors bérkiáramlás és a fiskális lazítás hatására felgyorsult belföldi keresletnövekedés veszélyezteti a gazdasági stabilitást és lassítja az infláció csökkenését.