A termékdíjtörvény szigorítása ugyan mérföldkövet jelenthet a hazai csomagolóanyag-újrahasznosítás terén, de marad még éppen elég fehér folt a környezetvédelmi jogalkotásban – állítják a szakértők. A hulladék hasznosításának és tárolásának kérdésénél maradva meg kell említeni például a szelektív lakossági szemétgyűjtést: Magyarország várhatóan jövőre sem lesz képes kilépni e téren a gyerekcipőből. Nem szigorodik a veszélyeshulladék-égetőkre vonatkozó szabályozás sem, és az is nagyon valószínűtlen, hogy – amint az egy amerikai filmben látható volt – rendőri hatáskörrel felruházott környezetvédelmi ügynökök lepjenek el egy illegális veszélyeshulladék-lerakót.
„Baj van az igazságszolgáltatással”
A civil szervezetek szakemberei az elmúlt évek során folyamatosan felhívták a figyelmet a honi hulladéktárolási és -kezelési gyakorlatra, amelyen a gondolkodásmód tudatos alakításával, a törvény erejével, pénzügyi ösztönzéssel változtatni lehetne és kellene annak érdekében, hogy megóvjuk a környezetet. A multinacionális cégek ugyan már zászlójukra tűzték a környezetvédelmet, ám a termékdíjtörvény ez irányba ható módosítása élénk tiltakozást váltott ki körükben annak szigorúsága miatt. A civil szervezetek természetesen üdvözölték a kormánypárti javaslat elfogadását, a jövő tekintetében azonban nem voltak túl optimisták.
– A jogszabályok ugyan szigorodnak, s e tekintetben javult a helyzet. A betartatásukkal azonban eddig is, s ezután is gond lesz – vélekedett Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Mint mondta, a természetvédelmi szervek munkája megsokszorozódott, ám forrásuk nem nőtt, felszereltségük, létszámuk nem változott. – Az igazságszolgáltatással is baj van – tette hozzá. – A környezetvédelem teljesen új terület a bírák számára. Az igazságszolgáltatásban olyan szakbíróknak is helyet kellene kapniuk, akik értenek e témához. A környezetvédelmi képzés azonban minimális a bírói körben.
Lukács nem ért egyet a környezetvédelmi tárca költségvetésének csökkentésével sem, de mindazonáltal reméli, hogy a civil szervezetek között mégis több pénz osztanak majd szét 2003-ban.
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint nemhogy javulna, de még tovább is romlik a helyzet. Lukácshoz hasonlóan kitért a környezetvédelmi felügyeletek leterheltségére; szerinte a szaktárcánál folyó újkeletű integrációs törekvések miatt e szervek működése ellehetetlenül a jövőben. Mint mondta, a vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyeletek egybeolvasztásával az egyébként sem gyors munka még inkább lelassul. – Mivel két posztból egyet kreálnak, a hivatalnokok főként a pozíciójukkal foglalkoznak majd. Az egyes területeket egyébként is össze kell majd illeszteni – tette hozzá Illés, hangsúlyozva: a felügyelőségeken, ahol egyébként is létszámhiánnyal küzdenek, Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter megszüntetett ötven szabad státust, illetve elbocsátott ötven munkatársat.
A fideszes politikus elismerte, hogy az EU-jogharmonizációt az állatvédelmi törvény minap elfogadott módosítása erősíti, azt azonban megjegyezte: több fontos területre még egyáltalán nincs szabályozás. – Ilyen például a kisállat-kereskedelem – magyarázta Illés.
– A nyugati országokban jogszabály írja elő, hogy milyen végzettséggel nyithat a vállalkozó kisállat-kereskedést. Hazánkban még az üzletek számáról sem tudunk, mivel nincs központi regisztráció – fejtette ki a politikus, aki szerint a génkezelt élelmiszerekre vonatkozó törvénymódosítás hatalmas visszalépést jelent Magyarországnak. – A Horn-kormány idején elfogadott genetikai törvény jobb volt, mint ez – hangsúlyozta Illés, hozzátéve: a törvénymódosító javaslat vélhetően azon külföldi cégek érdekében született, amelyek genetikailag módosított szóját és búzát kívánnak szállítani Magyarországra. Ugyanakkor az EU-csatlakozás miatt rövid időn belül hazánknak is el kell fogadnia az unió génkezelt termékekre vonatkozó normáit; akkor a vonatkozó törvény mostani enyhítése miatt jóval nagyobb lépést kell majd tennünk.
Illés szerint a szelektívhulladék-kezelés területén semmiféle előrelépés nem várható a közeljövőben; mint mondta, csak az előkészítésre kellene két év, a bevezetésre pedig három – csakhogy eddig semmilyen változás nem történt e téren.
– A lakossági hulladék újrahasznosításához az a pár gyűjtőudvar, ami a fővárosban található, nem elég, és nem is célszerű – vélekedett. – A szelektívhulladék-lerakókat kellene megteremteni, s a szemétszállítás módszerét megváltoztatni. A feldolgozóipart pedig anyagi támogatással kellene motiválni, hogy megérje számukra a hulladék feldolgozása – szögezte le a politikus.
Kisebb forrás természetvédelemre
Lemaradások vannak a szennyvíztisztítás, csatornázás terén is – tette hozzá –, s fejleszteni kellene a tömegközlekedést is. A természetvédelemre hárommilliárddal kevesebb jut jövőre, holott egyes területek csak úgy maradhatnak természetvédelmi oltalom alatt, ha azokat felvásárolják. A Vituki és a környezetvédelmi felügyeletek integrációjával pedig kevesebb lesz a pénz, s lelassulnak az építkezések – sorolta Illés. A politikus nem tartja szigorúnak a termékdíjtörvény módosítását. Mint mondta, ez egybeesik a kívánatos EU-gyakorlattal.
– Az a lényeg, hogy a cégek csak
annyi pénzt tudjanak visszaigényelni, amennyi csomagolóeszközt újrahasznosítanak. Ez környezetvédelmi érdek, tehát a nemzet érdeke is. A legfontosabb, hogy a környezetvédelmi jogszabályok terén ne a szűken szabott lobbiérdekek domináljanak – hansúlyozta a politikus. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke ugyanakkor a napokban úgy értékelte: a módosított jogszabály indokolatlan költségtöbbletek vállalására kényszeríti a cégeket, és szerinte ez a szigorítás nem segíti, hanem hátráltatja a környezetvédelmi célkitűzések teljesítését.
A csomagolóipar ellenzi a szigorítást
Bödecs Barnabás, a Hulladék Munkaszövetség elnöke viszont leszögezte: nagy előrepélést jelent, hogy a kötelező újrahasznosítási arány teljesítése a csomagolóanyag-gyártóknak nem ad mentességet a teljes kibocsátás után fizetendő termékdíj alól. – Az EU 50 százalékos kötelező visszagyűjtési arányt ír elő, amit hazánknak 2005. december végéig kell teljesítenie. A visszagyűjtött hulladék átlag huszonöt százalékát, de fajtánként minimum tizenötöt újra kell hasznosítani. A maradék ötven százalék után eddig nem kellett termékdíjat fizetni – mostantól azonban igen. Ezt a környezetvédők mindenképp üdvözlik, hiszen a befolyt összegből az állam finanszírozni tudja a szelektív hulladékgyűjtés hátterének megteremtését – mondta lapunknak a szakember, aki szerint azonban várhatók visszaélések is az új rendszer kialakulásával. – A szelektív hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra a csomagolólobbi létrehozta az Ökopannon Kht.-t. Azon cégek, amelyek megbízást adnak a társaságnak, a visszagyűjtött és újrahasznosított hulladék után nem termékdíjat fizetnek az államnak, hanem licencdíjat az Ökopannon Kht.-nak. Ez az összeg pedig jóval alacsonyabb, mint a termékdíj öszszege – mondta Bödecs Barnabás, aki kifogásolta, hogy az állam nem kívánt ellenőrző szerepet vállalni a kht.-ban. – Hiányoljuk a szervezet civil kontrolljának lehetőségét is – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve: a szakminiszter felé jelezték, hogy a közhasznú társaság tanácsadó szervezetében jórészt csak a csomagolószakma van jelen, ám érdemi válasz a tárcától nem érkezett.
A termékdíjjal, a génkezelt élelmiszerekkel és az állatok védelmével kapcsolatos törvényeken kívül minden bizonnyal több környezetvédelmi jogszabály is változik a közeljövőben, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ezt megköveteli. Erről azonban a megkérdezett környezetvédő szervezetek nem tudtak pontos információt adni. Lapunk megkereste a szaktárcát is azzal a kéréssel, hogy állítsák össze azon törvények, rendeletek listáját, amelyek a közeljövőben módosulnak. Választ azonban többszöri kérésünkre sem kaptunk. Egy biztos: a hazai környezetvédelem területén lévő fehér foltokat a szocialista–szabad demokrata vezetés sem fogja 2003-ban befoltozni.
Concerto Budapest
Ezeken a helyeken ritkán van lehetőség élő klasszikus zenét hallgatni, a Concerto Budapest ezen szeretne változtatni
