Veszteség az amerikai részvényvásárlóknál

Az elmúlt öt évben itthon nem volt érdemes hazai részvényekbe befektetni, helyette inkább a külföldi papírokban volt több ráció – állítják sokan. Ha megnézzük a nemzetközi tőzsdei trendeket, észrevehetjük: téves a hiedelem.

A nemzetközi gazdaságok, köztük a legerősebb (az Egyesült Államoké) az 1998-as orosz válság óta szinte alig tudtak magukhoz térni. Egyre több a krízisben lévő térség: a japán gazdaság mélyrepülését, a dél-amerikai problémákat, a török politikai válságot említhetjük a sorban. Az USA gazdasága gyorsan elhárítható, de annál mélyebb recesszióba csúszott. A felemelkedésnek már megvoltak az első jelei akkor, amikor a New York-i World Trade Center elleni terrortámadás romba döntötte a szimbolikus tornyokat és vele a gazdaságot. A merénylet okozta sokkot elsősorban az utaztatási cégek, légitársaságok érezték meg, de a luxusipar és a kiskereskedelem is az áldozatok között volt. Az amerikai tragédia még mindig nem volt elég ahhoz, hogy egyesek ráeszméljenek a befektetési baklövéseikre. Az Enron csődje és a mai napig még kibogozatlan „kreatív könyvelési” ügyletek (lásd csütörtökön a Vivendi Universalnál tartott házkutatást) újabb pofonokat adtak a makacs befektetőknek. A minap a magyar Concorde Alapkezelő egyik vezetője említette: a recesszió sújtotta gazdaság eleve nem képes nyereséget termelő vállalatokat fenntartani. Tévedtek tehát azok, akik az amerikai piacok felemelkedésében hittek.
Hasonlóan tévúton jártak azon befektetők, akik a nyugat-európai papírokra voksoltak a tavalyi év végén, 2002 elején. A részvényárak többsége (néhány kivétellel) itt is gyengült, ezzel veszteségeket okozva tulajdonosaiknak. Elemzők szerint az USA gazdasági lassulása az európai partokat is elérte. Ha sem amerikai, sem nyugat-európai, sőt japán részvényeket sem érdemes vásárolni, akkor égető a kérdés: hogyan érdemes megosztani befektetéseinket? A legkönnyebb módszer az, ha keresünk egy alulértékelt stratégiai papírt, és megnézzük, hogy milyen gazdasági hatásoknak van kitéve árfolyama. Ilyen részvényt pedig jó néhányat találunk ma Magyarországon a Budapesti Értéktőzsdén. A másik módszer, ha rövid távon spekulálunk, és valamilyen bennfentes információ nyomán vásárolunk (ez ugyan tilos, de a hazai ellenőrzés nem túlzottan látja át a tranzakciókat), így kedvező hozamokra tehetünk szert igen gyorsan. Ha nincs biztos tipp, akkor vagy hagyjuk a piacot arra menni, amerre akar, és maradjunk a partvonalon kívül, vagy menjünk a háziasszonyok után („olcsón eladni, drágán venni”), talán valami csurran-cseppen. Ha azonban befektetésünk értékének immár tíz százalékát elvesztettük, akkor érdemes eladni a részvényt, és később olcsóbban visszavenni, mintsem vállalni a további bukást vele. Emelkedés esetén soha ne legyünk kapzsik („amit ma megkerestél, realizáld, mert holnapra ez is elpárologhat”), tudjunk mértéket tartani, vagy vegyük tudomásul: aki ma nyertes, az holnap akár vesztes is lehet. Az utolsó tanács: érdemes olyan cég részvényeit vásárolni (főként külföldi papírokról van szó), amely épp csődvédelmi eljárást kért. Egy-két nap alatt a bankok úgyis segíteni fognak az adott vállalatnak, és minimum tíz-, de akár nagyven-ötven százalékos profitot is elérhetünk.