A parlament előtt az üvegzsebtörvény

Az igazságügyi tárca benyújtotta a parlamentnek az üvegzsebtörvény javaslatát. Az előterjesztés bővítené az Állami Számvevőszék hatáskörét.

Túlléphetne vizsgálatai során az állami szervek körén az ÁSZ, ha a parlament márciusban elfogadja az igazságügyi tárca által készített üvegzsebtörvény-javaslatot. Az előterjesztés értelmében az ÁSZ nemcsak a megrendelő állami, önkormányzati szerveknél ellenőrizhetné az államháztartás alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket és a közvagyont érintő szerződéseket, hanem a megállapodás teljesítésében részt vevő valamennyi gazdálkodó társaságnál is vizsgálódhatna. A javaslat ugyanakkor azt is rögzíti: a szerződéses partnerek esetében az ÁSZ nem élhet zárolási jogával.
Előírja, hogy azon szerződéseket, amelyek államháztartási pénzek felhasználásával függenek össze – bizonyos összeghatár felett –, ezután közzé kell tenni a szerződő fél hivatalos lapjában vagy honlapján. Kivételt a nemzetbiztonsági, honvédelmi okból titkos megállapodások jelentenek.
A szabályozás törvényi szintre emelné, hogy a költségvetési szervek alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.
Ha a T. Ház is úgy dönt, ezután központi költségvetési szerv csak a kormány előzetes jóváhagyásával alapíthat gazdasági társaságot, illetve társulhat be már létező vállalkozásokba, amelyben részesedése – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – meg kell, hogy haladja az 50 százalékot. További szigorítás, hogy a költségvetési szervek által működtetett gazdálkodó szervezetek újabb céget nem hozhatnak létre, abban részesedést sem szerezhetnek.
Emellett a javaslat szigorítja az állami, önkormányzati költségvetési szervek többségi befolyása alatt álló cégek működésének szabályait is. Ahol a társaság jegyzett tőkéje meghaladja a 200 millió forintot és a szavazatok több mint 50 százalékával a költségvetési szerv rendelkezik, felügyelőbizottságot kell létrehozni. Ennek elnökét az ÁSZ javaslatára nevezi ki a tulajdonosi jogok gyakorlója. Ugyanekkora jegyzett tőkéjű, többségi állami befolyás alatt álló társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagjai megválasztásukkor, majd azt követően kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
A javaslat a közhasznú szervezetek esetében is szigorítja a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályokat. Kimondja, hogy közalapítványnál, illetve közpénzből létrehozott közhasznú társaságnál egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező a pályázat kiírása.
A indítvány egyértelműen előírja, hogy az állami és önkormányzati feladatot ellátó szerv milyen körben köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a birtokában lévő adatokról és rögzíti azt is: a magánszféra vonatkozásában, mely esetekben nem tarthatnak vissza információt üzleti titokra való hivatkozással. Általános alapelvként azt tartalmazza a javaslat, hogy a költségvetési pénzek felhasználására és a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát nem korlátozhatja az üzleti titok védelme.