„Államosítás” következik?

Ha nem is a „klasszikus” államosítás gondolatával kacérkodnak kormányzati lakáspolitikusok, de elképzeléseik között szerepel, hogy a 90-es évek elején a lakók által megvásárolt tanácsi lakásokat – melyek tulajdonosai a felújítási és karbantartási költségeket napjainkban nem tudják fizetni – az állam visszavásárolja. Egy konferencián tegnap elhangzott, hogy a szakmai szövetségek által szorgalmazott lakástámogatási összeg megduplázása a közeljövőben nem várható.

Vitatott téma, mi legyen azokkal a rendszerváltás után a bentlakók által megvásárolt korábbi tanácsi lakásokkal, melyek tulajdonosai a felújítási és karbantartási költségeket nem tudják fizetni – jelentette ki tegnap egy konferencián Csabai Lászlóné, lakáspolitikai kormánymegbízott. Hozzátette: elképzelhető, hogy az ingatlanokat az államnak vissza kellene vásárolnia.
Csabai Lászlóné ismertette, hogy az egyik napilapban a közelmúltban megjelent elképzelés, miszerint a lakástámogatás összegét évi 280-300 milliárd forintra kellene emelni a jelenlegi 140 milliárdról, teljesíthetetlen. (A keret megduplázásának szükségességéről nemrég Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért szervezet elnöke nyilatkozott lapunknak). Csabainé aláhúzta, hogy az EU-ban a lakásprogramokat nemzeti ügyként kezelik.
A kormánymegbízott szerint: a kedvező európai uniós mutatókat a lakáspiacon tíz év alatt sem lehet utolérni, ahhoz 15 év szükséges. Ugyanakkor a magyarországi lakáshelyzet – a nehézségek ellenére – hasonló, mint Európa középmezőnyében.
Csabainé a finanszírozásról szólva ismertette: azt alapvetően, minden elemében, sem a régi, sem az új lakások esetében nem akarják megváltoztatni. A bérlakásokkal kapcsolatban megjegyezte: probléma, hogy a bérleti díj nem fedezi a fenntartás költségeit, rossz a területi megoszlás, s hiányuk gátolja a munkahelyi mobilitást. A jövőben olyan szabályozó rendszert akarnak kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozók ne csak az építésben, de az üzemeltetésben is részt vegyenek. Továbbá új lakbértámogatási rendszert akarnak bevezetni. Az ingatlanfelújításokkal kapcsolatban a kormánymegbízott kiemelte: azokhoz forrásokat a jövőben az új lakásépítésekkel együtt, vagy akár annak terhére is biztosítani kell. A panelrekonstrukciók kapcsán pedig arról beszélt, hogy az egyes programok esetlegesek, s csak részleges felújításokat eredményeznek. Fontos lenne a későbbiekben, hogy több lakótömb egyszerre végezze a felújítást, a helyi hatóság pedig a környék rendbetételéről gondoskodjon.
Juhász István, a Belügyminisztérium lakáspolitikai főosztályának vezetője emlékeztetett rá, hogy a 90-es években számos ellentmondó kicsi lépés mellett csupán a lakás-takarékpénztárak létrehozása és a szociálpolitikai kedvezmény emelése jelentett nagyobb, pozitív változást. A megépített lakások száma 1999-re húszezer alá csökkent. A helyzetben a 2000. évi intézkedések, programsorozatok hoztak gyökeres változást. Az elmúlt két évben – egybek mellett – 10 318 bérlakás építéséhez nyújtott támogatást a kormány, 17 ezer panel- és 10 ezer hagyományos technológiával épült lakás korszerűsítése kezdődhetett meg. A főosztályvezető szerint pozitívum, hogy a programok idén is folytatódnak, s bérlakásépítésre tízmilliárd forint áll rendelkezésre, amiből 3-4 ezer lakás megvalósulását lehet támogatni.
Az állami támogatás a korábbi 70 százalékról 25-30 százalékra csökkent, s feleakkora összeg jut idén a feladatra, mint az elmúlt két évben. A kieső rész megfinanszírozása érdekében jelenleg hitelkonstrukció kialakításán dolgoznak.