BÉT: túlerő a vételi oldalon

Nyereséggel zárta első hetét a Budapesti Értéktőzsde, ám az optimistább befektetők által még az év végére remélt nyolcezer pontos határt így sem tudta elérni. A mérsékelt üzletmenetben egy amerikai hír adott szolid túlerőt a vételi oldalnak, noha az elemzők jó néhány kedvezőtlen jelet látnak továbbra is a tőkepiacok egén. A hét végén rekordot elért forintárfolyam a külföldi befektetők számára drágította a magyar részvényeket. Az eurózóna inflációját fékezte az egy év alatt 16 százalékkal erősödő közös valuta.

Váratlanul jól alakult az USA-ban az átfogó gyáripari beszerzői menedzserindex. A novemberi 49,2 pont után az elmúlt év utolsó hónapjában 54,7 pontot mértek a kutatók, szemben az elemzők által prognosztizált 50,3 ponttal. Az adat elhomályosított minden más hírt és mind az USA-ban, mind Európában ütemes részvényár-emelkedést okozott. A befektetők heves reagálása arra utal: szívesen vennének részt egy hosszabb emelkedő trendben, s ennek kezdetét vélik felfedezni az első kedvező jelzés láttán. Pedig továbbra is több makroadat utal a gazdasági élénkülés tolódására. A kockázati tényezők között a piaci szereplők elsőként az amerikai–iraki konfliktus lehetséges kimenetelét, valamint ezzel összefüggésben az olajár jövőbeni alakulását említik. Az energiaár lényeges összetevője az európai inflációnak is, márpedig az öreg kontinensen is kérdéses: mikortól vehet új lendületet a gazdaság. További bizonytalansági tényezőt jelentenek a világ tőkepiacai számára a japán gazdaság mély belső ellentmondásai.
Iraki konfliktus
Eltérő vélemények jelentek meg az USA és Irak közötti konfliktus várható fejleményeiről. Az Egyesült Államok háborús készülődése az év elején a tavalyi mélypontokra veti vissza várhatóan a részvénypiacokat – idézte az elmúlt hét végén a Raiffeisen Zentralbank (RZB) elemzését a távirati iroda bécsi tudósítója. A háború közeli kirobbanásának veszélye az olajárak további emelkedéséhez vezethet és megingathatja a fogyasztók bizalmát – vélekednek a bank elemzői. Ám azt is valószínűsítik, hogy ha fegyveres támadást indít az USA, akkor már a háború alatt fellendülés kezdődhet a tőkepiacokon. Számszerű olajárprognózist is adtak a bécsi elemzők: az iraki háború akár 35 dollárra is felnyomhatja az árat, viszont a második negyedévben 23 dollár körüli stabilizálódásra számítanak. Mindezt arra alapozta a Raiffeisen elemző csapata, hogy az iraki háború tervszerűen zajlik, s gyors lefolyású lesz.
Ez utóbbi forgatókönyv teljesülését a német Ifo gazdaságkutató intézet sem tartaná ártalmasnak a gazdasági folyamatokra. Hans-Verner Sinn, az intézet igazgatója szerint a tőkepiac hamar magára talál, ha rövid lesz a háború. Szerinte a háborús félelmek többet ártanak a konfliktus gyors rendezéséhez képest. Az Ifo is közölt olajárprognózist: az első fél évre 25 dollár körüli átlagos árat valószínűsítenek. Ennek teljesüléséhez nagy árcsökkenésnek kell hamarosan bekövetkeznie, hiszen az elmúlt héten rendre érkeztek a harminc dollár feletti hordónkénti árakat tartalmazó árutőzsdei jelentések az irányadó piacokról.
Erős euró
Szintén az olaj ára miatt aggódtak az eurózóna inflációs folyamatait vizsgáló elemzők. A valutaunióban decemberben 2,2 százalékos volt a harmonizált infláció az előzetes adatok szerint, ami tíz bázisponttal kevesebb a szakértők várakozásánál. Az emelkedő energiaárak inflációnövelő hatását az euró dollárral szembeni ereje mérsékelte. A 2,2 százalékos infláció még mindig tíz százalékkal meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) által elvárt szintet (a központi bank szerint kétszázalékos pénzromlás az a felső küszöb, amely mellett a gazdasági növekedés stabil árakkal párosulhat). Ám Wim Duisenberg bankelnök fenntartja azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint az infláció nem jelent kockázatot, s emiatt nem szükséges beavatkozni a jegybanknak. Elemzők szerint az év első felében technikai és lélektani okokból is alacsonyabb pénzromlást éreznek majd az eurózóna polgárai. Januárban a magas tavalyi bázis lehet pozitív hatással, ugyanakkor az már valóban az árszint csökkenését eredményezi, hogy az egy év alatt 16 százalékkal erősödő közös valuta olcsóbbá tette az importot, s fékezte az olajár emelkedéséből származó kedvezőtlen hatást. Ez a tendencia a pénzromlás további mérséklődését erősíti, ugyanakkor a gyenge fogyasztói kereslet és a foglalkoztatási adatok okozta félelmek továbbra is kétségessé teszik a gazdasági fellendülés kezdetének lehetséges időpontját.
Jó évre számít a hazai tőkepiac – nyilatkozta a sajtónak Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, de mint vérbeli elemző, rögtön hozzá is tette: ha mégsem így történne, ne kérje rajta számon senki. A BÉT első hete mindenesetre alátámasztotta a tőzsdeelnök optimizmusát.
Élen a gépipar
A BUX 1,4 százalékkal erősödött az elmúlt héten. Az index emelkedését elsősorban a Matáv 4,6 százalékos drágulásának köszönhette, a Mol nem egészen egy százalékkal került többe pénteken, mint egy héttel korábban, a Richter árfolyama nem változott. Az elmúlt év sztárja, az OTP elmúlt heti teljesítménye elmaradt az indextől, mindössze 0,36 százalékkal erősödött. A hét nyertese a gépipar volt. A Mezőgép egy jelentős árbevételt ígérő szerződés hírére nyolc és fél százalékkal ugrott feljebb. A Rába majdnem ugyanennyivel drágult, mert lapértesülések szerint még ebben a hónapban eldőlhet: kik kapnak megbízást a honvédségi gépjárműtenderen. A befektetők a potenciális nyertesek között tartják számon a Rábát, s a HM-tender híreire mindig élénken reagált az árfolyama.
A részvényszekció lendülete változatos képet mutatott: a szilveszteri rövidített kereskedés több mint 28 milliárd forinttal növelte a tőzsde részvényforgalmát, viszont az idei első kereskedési nap már a szilveszteri rekord tizedét sem hozta. Tavaly összességében szűk tíz százalékkal növekedett a BÉT forgalma, éppen annyival, amennyivel a részvények átlagosan drágultak. A BÉT idei üzleti terve a tavalyival megegyező forgalmi adatokon alapul, noha a kedvező folyamatok beindulásához a nagyobb likviditás nélkülözhetetlen lenne. A részvények számának gyarapodására nem mutat semmi jel. Tavaly kilenc tőzsdei társaságot vezettek ki a piacról, s új bevezetés nem történt. „A kígyó a saját farkába harap”, hiszen a kibocsátók a piaci környezet javulását várják, a piac fellendüléséhez pedig a kínálat bővülésére lenne szükség.
Jaksity György korábbi nyilatkozata szerint a jelenlegi kínálat mellett is fokozható a befektetői érdeklődés. Ennek érdekében rövidesen kampányt indít a tőzsde, támogatóként maga mellé állítva több piaci szereplőt is. A lakossági megtakarításokból szeretnének nagyobb hányadot a tőkepiacra csalogatni. Az akció sikeréhez a jól irányzott üzenet mellett persze nélkülözhetetlen a piaci folyamatok kedvező változása. A részvényárak emelkedése lehet a leghatásosabb érv a magánbefektetők meggyőzésére. Az eddigi tapasztalatok szerint a BUX elsősorban a külpiacok hangulatától függ, s a hazai intézmények és magánbefektetők csak a kívülről jövő változásokhoz alkalmazkodva lehetnek sikeresek.