Siklósnak jót tesz a havazás, megszépíti, eltakarja a város sebeit. A szocialista „építőművészet” itt szerencsére nem pusztított el minden régiséget, az utcák mentén a századforduló és a századelő miliőjét felidéző, gazdagságot, biztonságot sugárzó polgári házak és az újsütetű kockaépítmények kontrasztját jótékonyan tompítja a mindent beborító hó. Siklóson pihentek meg a délről északra tartó utazók, a város fénykorában az akkori feljegyzések szerint 30 fogadó és 50 fazekasműhely volt: ma ennek töredéke sem található. De még régebbre visszatekintve: egykor a Tenkes-hegy alján kanyargott a római hadi út, és Siklós már ebben az időben lakott település volt. Találtak olyan dokumentumokat is, amelyek szerint már az ókorban is létezett szőlőkultúra ezen a tájon, a siklósi fehérbornak bizony szép múltja van. A város hagyományos régióközponti szerepe csak Trianon után szűnt meg. A Délvidékkel való természetes kapcsolat helyreállításában éppen ezért nagy jelentősége lehet a nyáron megnyíló beremendi közúti határátkelőnek, ami jó néhány, többségében magyarlakta településsel teremt végre közvetlen kapcsolatot. De hogy Siklós ismét kulturális és gazdasági centrum lehessen a térségben, elengedhetetlen, hogy a híres vára életre keljen. Beszédes adat: a nyolcvanas években volt olyan év, hogy hétszázezer látogatója volt a műemlék-múzeumnak, ennyien kirándultak ebbe a térségbe. Ez a szám mára százezer alá csökkent.
A havas táj a Dráva ártéri ligeterdőivel a háttérben festői keretbe foglalja a várat, de ahogy közeledünk hozzá, egyre inkább látható: az erősség már korántsem annyira erős. A barbakán mellett a várfalból kipotyognak a téglák, a vár étterme és szállodája üresen kong. Az épületegyüttes egyedülálló építészeti emléke a XV. századi gótikus kápolna, a viszonylag épségben megmaradt freskókkal. Festett üvegablakát komisz gyerekek becsúzlizták, a kár milliós tétel volt, megcsinálták ugyan, de a becsorgó eső és a hólé még mindig a falakat áztatja – mondta el a Vár Kht. vezetője, hozzátéve, hogy várják a műemléki hivatal illetékeseit, és reménykednek benne, mielőbb lesz pénz a javításra. Kovács Ferenc szívesen mesél a környék történelméről. Mint mondja, Siklós és térsége a XIII. század elejétől a Soklyosiak – vagyis Siklósiak – birtoka, ők vetették meg a vár alapjait. Az erősségről 1294-ben írnak először a középkori források. Zsigmond király 1401-ben öt hónapot volt kénytelen eltölteni itt a Garaiak foglyaként. 1440-ben a törökverő Hunyadi János ostromolta meg I. Ulászló nevében, de nem tudta bevenni. 1515-ben aztán Perényi Imre kezébe került. Perényi második felesége, Kanizsai Dorottya nevéhez fűződik a mohácsi csatatér halottainak eltemetése. A vár 1940-ben lett állami tulajdon. A szocialista filmgyártás itt forgatta A Tenkes kapitányát, a legendás film szereplőinek panoptikuma nemrégiben nyílt meg a várban, újabb turistacsalogató látványosságként. Az utolsó felújítást a hetvenes években végezték el, a vár a rendszerváltozás után a Baranya megyei idegenforgalmi vállalat, az azóta már különös körülmények között privatizált Mecsek Tourist kezelésébe került, de a cég ’92-ben kivonult a várból, ami ezután gyakorlatilag gazdátlan maradt. Siklós városa csaknem két éve kapta meg a kezelési jogokat a kincstártól.
Ahogy a Vár Kht. vezetője mondja, tervekben nincs hiány: igazi turistaattrakció lehetne a korabeli török fürdő, amit alagút köt össze a várral, vagy a középkori skanzen a várhegy tövében… Kisvasutat is lehetne építeni, ami összeköti a térség meghatározó településeit. A régi fazekashagyományokat a híres siklósi művésztelepen viszik tovább, és a vár számtalan országos jelentőségű kulturális eseménynek, hagyományteremtő rendezvénynek ad otthont.
Az előző, szocialista városvezetés alatt felújították a tetőt, ezt már nem lehetett halasztani tovább. A kínálkozó pályázati lehetőségeket azonban nem sikerült kihasználni. Hogy miért nem, arról megoszlanak a vélemények: van, aki politikai motivációt sejt a háttérben, van, aki a rossz pályázati konstrukciót hibáztatja.
– Az államkincstár ad ugyan pénzt a külső falak legszükségesebb rekonstrukciós munkáihoz, de a vagyonkezelői szerződés értelmében a városnak ugyanannyit kell hozzátennie, és ez igen nehéz helyzetbe hozhatja a költségvetésünket – állítja Marenics János, a város újonnan megválasztott, független polgármestere. Elmondta, hogy több mint 220 millió forintos hiánnyal vették át a vezetést, nem beszélve a további nyolcvanmillióra rúgó egyéb kifizetendő kötelezettségekről. A deficitet sikerült ugyan valamennyire lefaragni, de a polgármester nem túl optimista. Szerinte az új önkormányzati finanszírozási rendszer számukra csak hátrányt hoz, úgyhogy valószínűleg válságos évnek néz elébe Siklós – mondja. A munkanélküliség is lassan eléri a 15 százalékot, ami már komoly aggodalomra ad okot.
– Itt nincs ipar, és nem is lesz. Siklós számára a turizmus jelentheti az egyetlen kitörési lehetőséget, és ezt tudomásul kell venniük még a borosgazdáknak is. Elmúlt az az idő, hogy az állami intervencióra lehetett számítani, nekik is lépni kell – fejtegeti. A turizmus fellendítésében kulcsszerepe van a várnak, és persze a térségi öszszefogásnak: ez utóbbiban azonban – az őszi önkormányzati választás eredményeinek köszönhetően – legalább már történt előrelépés.
– A vár hasznosítása a legégetőbb kérdés, és ehhez mielőbb befektetőt kell találnunk. Éppen ezért megválasztásom után az első utam Demján Sándorhoz, a Trigránit Rt. elnökéhez vezetett, függetlenül attól, hogy az előző vezetés felkérésére egy másik cég már elkészített egy rekonstrukciós látványtervet és hasznosítási projektet. Ez egy jó szakmunka, de nincs mögötte tőke, és a megvalósításához szükséges milliárdok csak kis részét lehet állami támogatásból, pályázatok útján előteremteni – vélekedik Marenics János. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy tárgyalásuk során Demján – akinek köztudottan nagy borérdekeltségei vannak – érdeklődést mutatott nem csak a Siklósi vár, hanem az egész Siklós–Villány–Harkány térség turisztikai lehetőségei és helyzete iránt.
– Április végéig gondolkodási időt kért – addig körülnéz minálunk, és amíg ő nem dönt, a város másokkal nem tárgyal – szögezte le a polgármester.
– A siklósi vár nemcsak a városé, hanem az egész magyar nemzeté, ezért számítunk rá, hogy az állam is kiveszi a részét a megmentéséből – fogalmazott, hozzátéve: számára érthetetlen, hogy elődje miért nem élt a Széchenyi-terv, és az egyéb pályázatok kínálta lehetőségekkel. Mint mondta, sajnálattal látták, hogy míg a szomszédos Szigetvár a Széchenyi-program utolsó dekádjában sikerrel szerepelt, Siklós még csak nem is indult. Mindenesetre Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök a választási kampánya alatt a siklósi várban is járt. A hagyományos összefogásnapi rendezvényen kijelentette: ha nyernek, eligazítja a vár dolgát. A polgármester ennek kapcsán csak annyit mondott: remélik, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, ők – tőlük telhetően – „rajta lesznek” ezen a vonalon is…
– Természetesen számítunk a kulturális rendezvényeink, pályázataink támogatására is – különösen most, a Rákóczi-évfordulón –, de nem ez a legfontosabb, hanem hogy az ország azt a néhány kiemelt műemlékét, ami még megmaradt, tekintse végre a saját kincsének. És ez nem pénzkérdés vagy pártpolitikai kérdés, hanem magyarság kérdése… – összegezte álláspontját. – Ezeket meg kell mutatni a világnak – mondta, és mint kiderült, a maguk eszközeivel igyekeznek tenni is ezért. Siklós, Villány és Harkány térségében – a települések összefogásának köszönhetően – minden műemléket kivilágítanak.
– Az utazók, akik erre járnak – jöjjenek bár a Délvidékről, Horvátországból vagy Magyarországról –, legalább láthatják, hogy nálunk már felkapcsolták a villanyokat – mondta nevetve.
autó
Egy ember meghalt, egy másik megijedt, ezért elment vásárolgatni, majd a holttestet a bokorba rejtette
