Legalább tízszázalékos díjemelkedési hullámot vagy a biztosítások átalakítását indítja el az új szerződéseknél néhány közepes és kis biztosítótársaságnál, hogy 2003. január 1-jétől csökkent a klasszikus (nem befektetési) életbiztosítások maximálisan jóváírható, úgynevezett technikai kamata. A drágulás – amely a szokásos inflációs emelésen felül értendő – azonban csak az ezután kötött új szerződéseket érinti, a már meglévőket nem. Utóbbiaknál így „csak” a pénzromlást számítják be – derül ki lapunk körkérdéséből.
A változás hátterében az áll: a Pénzügyminisztérium (PM) egy 2002-ben életbe lépő rendelete szilveszterig adott határidőt arra, hogy a biztosítók új módozataiknál az eddigi öt és félről legalább négy százalékra csökkentsék az ügyfelek befizetett pénzére jóváírt technikai kamatot (a biztosítók önszántukból persze ennél lejjebb is mehetnek, de a korábbi szerződések kamatán nem változtathatnak). A rendelkezés azért született, nehogy a társaságok – amelyek általában (több) évtizedes futamidőre, tehát jóval a hazánk uniós csatlakozását követő időszakra nyújtanak életbiztosításokat – csökkenő infláció esetén esetleg „túlvállalják” magukat szerződéseikben az éles piaci verseny miatt az ügyfél javára. A néhány év múlva várható egy-két százalékos EU-infláció ugyanis nyilvánvalóan hat majd a kamatokra is (márpedig ezek visszaesésével magas garantált kamat bevállalása egyenlő lehet a biztosító pénzügyi csődjével).
A kamatcsökkentés viszont azért növeli az ügyféldíjat, mert így neki a korábbival azonos biztosítási összeg – vagyis az esetleges kártérítésre elkülönített keret – eléréséhez több „saját erőt” kell hozzáadnia. A biztosító által elért kamatbevételekből ugyanis valamivel kevesebb folyik be (számítások szerint tízéves futamidejű életbiztosításnál fél százalékpontos kamatcsökkentés évi hat-hét százalékos díjemelkedést okoz az állampolgárnak).
Sovány vigasz, hogy a kamatcsökkentés nem feltétlenül teljesen „elveszett pénz” az ügyfélnek: a jogszabályok szerint ugyanis a biztosítónak a garantált kamat fölötti többlethozam legalább nyolcvan százalékát is vissza kell juttatnia (a biztosítók ráadásul – mint táblázatunkból kitűnik – általában még ennél is magasabb arányban térítenek vissza, már ahol egyáltalán van többlethozam).
A Signal Biztosító januártól az eddigi 4,5-ről 3,5 százalékra csökkentette a technikai kamatot. Az új életbiztosítások díja így – a szerződés futamidejétől, a biztosított korától és nemétől függően – átlagosan 5–11 százalékkal lett magasabb a korábbinál – nyilatkozta Halmos Sándorné, a Signal vezérigazgató-helyettese lapunknak. Az Európa Biztosító 5,5-ről csökkentette 3,5 százalékra a garantált ügyfélkamat mértékét, ám ezzel párhuzamosan az eddigi 91-ről 95 százalékra növelte az ügyfél számára jóváírandó többlethozam mértékét is. Marczi Erika, a társaság életbiztosítási igazgatója szerint azonban előbbi lépés náluk nem jár díjemelkedéssel, mert egyúttal csökkentették a szerződésekkel kapcsolatos költségeiket, és „átszabták” azok feltételeit is.
Az idei év folyamán várhatóan fél-egy százalékpontos csökkentésre készül a most négy százaléknál „tartó” Ahico Biztosító is – fejtette ki Szakáll Márta, a társaság vezető matematikusa.
A piacvezető életbiztosítók – így az ING Nationale-Nederlanden (N-N), az ÁB-Aegon, az Allianz Hungária, az OTP Garancia, az AXA – már az előző években 3,5 százalékra csökkentették saját kamatukat (a biztosítók egyébként korábban az e mértékre való csökkentést szorgalmazták a PM-nél, az mégis négy százalék mellett döntött). Ennek ellenére akad köztük olyan – az AXA Biztosító –, amely esetleg további mérséklést fontolgat. Mint kérdésünkre Juhos András, az AXA igazgatósági tagja is rámutatott, a kismértékű csökkentés elsősorban az ügyfelek biztonságát szolgálná. (Kérdéses, miképp befolyásolja mindezt, hogy az AXA-t hamarosan megvásárolhatja az osztrák Uniqa csoport.)
A biztosítók arra is figyelmeztettek: a már meglévő életbiztosítással rendelkező ügyfelek hanyagságból semmiképp ne feledkezzenek meg a díjfizetésről. Ebben az esetben ugyanis a társaságok az újakhoz hasonlóan az ő szerződéseiknél is jogosulttá válnak a technikai kamat csökkentésére.
Külföldi példák. Japánban a kilencvenes évek első felében a kamatok zuhanása nyomán néhány biztosító komoly bajba került, mivel változatlanul négyszázalékos garantált kamattal kínálta szerződéseit ügyfeleinek. Akadt közülük, amely azért ment csődbe, mert az így hirtelen felduzzadt kiadásaihoz sikertelenül próbált kockázatos tőzsdei és ingatlanügyletekkel forrást szerezni. Spanyolország európai uniós csatlakozásakor több ottani biztosító szintén pórul járt, hiszen az akkor „megszokott” tízszázalékos kamatot hirtelen 5,5 százalékos váltotta fel az EU-ban.
Életbiztosítási kamatok*
Efölötti
Társaság Jóváírt többlethozam
kamat visszatérítése (%)
ÁB-Aegon 2** 100
Ahico 4 85
Allianz Hungária 3,5 min. 85
AXA 3,5 90
Credit Suisse 3,5 85
Generali-Providencia 3,5 85
ING N-N 3,5 90
Mébit 3,5 90***
OTP Garancia 3,5 min. 90
*2002. decemberi állapot; **egy részét díjként elveszik;
***ha az ügyfél visszautasítja az éves díjemelést, 80%
Forrás: Magyar Nemzet-gyűjtés
hadsereg
Elképesztő videón az ukrajnai kényszersorozás
