Január 1.:
Az új év első napjával hatályba lépett a státustörvény, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarok mostantól megkezdhetik azt az eljárást, amelynek eredményeként igénybe vehetik a magyarországi kedvezményeket, illetve a szülőföldi támogatásokat.
Január 2.:
Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a magyar–román kormányfői megállapodás nem fenyegeti a magyar munkaerőpiacot. Több ellenzéki politikus élesen bírálta a megállapodást a valamennyi román állampolgár számára biztosítandó munkavállalási lehetőségek miatt. Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke kijelentette: Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és a kormány hazudik; Orbán Viktor a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírásával elárulta a határon túli magyarok sokaságát.
Január 10.:
Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta az első magyarigazolványokat az Országház Munkácsy Termében. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke éles szavakkal bírálta Budapesten az MSZP-t a magyar–román egyetértési nyilatkozattal kapcsolatban. Szűrös Mátyás elhatárolódott az MSZP-től.
Január 11.:
A Fidesz-frakció szerint az MSZP hátba támadta a kormányt, miközben a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szomszédos országokkal folyamatban levő tárgyalásokon a kormány a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséért küzd.
Január 15.:
A Fidesz és az MDF lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát. A Fidesz szerint felelőtlenek az olyan politikai erők, amelyek a hosszú távú össznemzeti érdekeket rövid távú pártpolitikai érdekeiknek rendelik alá, és kampánytémává teszik a nemzeti összetartozás törvényét.
Január 17.:
A Fidesz aláírásgyűjtést szervez a 2012-es olimpia magyarországi megrendezése érdekében. Szűrös Mátyás az Új Baloldal színeiben indul a választásokon.
Január 21.:
Az MSZP egyezséget köt a szakszervezetekkel a „szociális fordulat” megvalósításáról. Kezdeményezik Szűrös Mátyás kizárását a pártból.
Február 4.:
Elhunyt Rapcsák András fideszes képviselő, Hódmezővásárhely polgármestere.
Február 7.:
Orbán Viktor 2001-et az áttörés évének nevezte. – A ma polgárai jövőjüket nem egy napra, hanem egy egész életre tervezik – jelentette ki a miniszterelnök a Vigadóban tartott évi országértékelő beszédében.
Február 14.:
Eladhatják a kisgazdaszékházat. Torgyán József FKGP-elnök is elismerte, hogy a párt Belgrád rakparti székházára kötött adásvételi szerződéssel egyfajta hitelkonstrukcióban állapodtak meg Szeremley Huba vállalkozóval.
Február 24.:
A Terror Háza ünnepélyesen megnyílt több százezres közönség előtt. A szocializmus összeomlása után, a XX. század utolsó pillanataiban az erőszak elszenvedőinek volt erejük nemet mondani a bosszúra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a múzeumot megnyitó beszédében.
Március 29.:
Szili Katalin szerint Kövér Lászlónak távoznia kell a közéletből, amiért a fideszes politikus korábban úgy nyilatkozott: „Ha elfogadjuk, hogy tehetségtelen, alkalmatlan néppé lettünk, úgy nem érdemes élni, és felköthetjük magunkat.”
Április 5.:
Az országgyűlési választások első fordulója előtti utolsó legjelentősebb médiaesemény: Orbán Viktor és Medgyessy Péter nyilvános televíziós vitája.
Április 7.:
Választott az ország. Az első forduló pártlistás eredménye alapján az MSZP minimális, körülbelül egyszázaléknyi szavazattal előzte meg a Fidesz– MDF szövetségét. E három párton kívül csak az SZDSZ érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, a MIÉP és az FKGP kiesett.
Április 13.:
A Kossuth téren milliós tömeg vesz részt a Fidesz választási nagygyűlésén, ahol Orbán Viktor úgy fogalmazott: az MSZP győzelme esetén a pénztőke és a nagytőke alakít kormányt.
Április 21.:
Második választási forduló. A Fidesz és az MDF nyerte a legtöbb országgyűlési mandátumot, 188-at, ezzel azonban nem kerültek többségbe. A második helyen befutó MSZP 178 képviselői helyet szerzett, és a 19 mandátumot elnyert SZDSZ-szel alakíthatott kormányt.
Április 24.:
Visszaélések a választásokon. A Demokrácia-vonalra mintegy 4800 bejelentés érkezett, amelyek szerint a szavazókörökben nem pecsételték le a szavazólapot, és az adatbázisokban szimpatizánsként nyilvántartott és még meg jelent választópolgárokat folyamatosan mozgósították és koncentráltan szállították őket a szavazóhelyiségekbe.
Május 7.:
Vizi E. Szilveszter akadémikust választotta a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé az intézmény 170. közgyűlése. – Az összefogás a legfontosabb, hiszen ez a legnagyobb erőnk, megvédjük mindazt, amit közösen létrehoztunk – mondta Orbán Viktor a Dísz téren több százezres hallgatóság előtt. A leköszönő kormányfő polgári körök megalakítására buzdította híveit.
Május 9.:
Véres csütörtök Móron. Hatan meghaltak, hárman súlyos sérülést szenvedtek egy bankrablás alatti lövöldözésben.
Május 14.:
Az Országos Rendőr-főkapitányság bűncslekmény hiányában megszüntette a nyomozást Medgyessy Péter lobbibotrányában, a Gresham-ügyben.
Május 15.:
Az új Országgyűlés alakuló ülésén Mádl Ferenc javaslatot tett a miniszterelnök személyére, és a képviselők megválasztották az Országgyűlés tisztségviselőit. „Tízmillió ember miniszterelnöke akarok lenni, aki tizenötmillió magyarért érez felelősséget” – mondta az ülésen Medgyessy Péter, aki többek között „becsület-, igény-, szorgalompártinak, magyar- és szegénységpártinak” nevezte magát.
Május 26.:
Kovács László az MSZP, Kuncze Gábor az SZDSZ részéről, Medgyessy Péter egyetértésével aláírta a koalíciós megállapodást a Magyar Tudományos Akadémián.
Május 27.:
Megalakult az új kormány. Az Országgyűlés 197 igen szavazattal, 178 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett a Magyar Köztársaság miniszterelnökének választotta Medgyessy Pétert, és egyidejűleg elfogadta a kormányprogramot.
Május 28.:
„A magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakáját éljük” – jelentette ki Pokorni Zoltán az új kormány helyenként megalázó tisztogatásaira célozva, amelyet még csak a kezdetnek tart.
Június 3.:
Schmitt Pál bejelentette: elfogadja a főpolgármester-jelölésről szóló felkérést, amelyet magánszemélyek intéztek a volt olimpiai bajnok diplomatához.
Június 13.:
Kovács László külügyminiszter június 30-ával felmentette tisztségéből Schmitt Pál svájci nagykövetet.
Június 15.:
Fidesz-kongresszus. A Fidesz XV., rendkívüli kongresszusán Orbán Viktor is beszédet mondott. A volt miniszterelnök szerint lesz még öröme a polgári oldalnak a mostani kormányzatban. Ezt egy portugál mondással világította meg, amely szerint a vendég mindig örömet okoz, ha nem a jövetelével, akkor a távozásával.
Június 18.:
D–209-es titkos ügynök a kormány élén. Huszonnégy évvel ezelőtt Benkei András belügyminiszter rendőr főhadnaggyá, a BM III/II–7. osztály kiemelt főoperatív beosztottjává nevezte ki a D–209 számon nyilvántartott szigorúan titkos tisztet, Medgyessy Pétert – adta hírül a Magyar Nemzet. A kormányfő tagadta, hogy titkos ügynök lett volna.
Június 19.:
Kémelhárító tiszt voltam – ismerte el az Országgyűlés előtt Medgyessy Péter felszólalásában. A miniszterelnök, aki „ősi mesterségnek” nevezte a hírszerzést, kezdeményezte a III/III-as lista teljes névsorának nyilvánosságra hozatalát.
Július 2.:
Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselő saját internetes honlapján számolt be édesapja ügynöki múltjáról.
Július 3.:
Pokorni Zoltán lemondott a Fidesz elnöki és frakcióvezetői posztjáról, miután megtudta, hogy apja, akit 1956-ban megzsaroltak, 33 éven keresztül együttműködött az állambiztonsággal.
Július 4.:
Magánszemélyek tüntetéssorozatot szerveztek Budapesten. Lezárták az Erzsébet hidat, így tiltakozva a szavazatok megsemmisítése ellen. A Parlament előtt, a Kossuth téren és az Astoriánál rohamrendőrök oszlatták szét a tüntetőket.
Július 15.:
Pokorni Zoltán távozásával Áder Jánost, a Fidesz ügyvezető alelnökét választotta frakcióvezetőnek a párt országgyűlési képviselőcsoportja.
Augusztus 1.:
A Medgyessy-bizottság meghallgatta a miniszterelnököt, aki azt állította: szt-tisztként egyszer sem írt jelentést kollégáiról, titkosszolgálati tevékenységéért nem vett fel rendszeres juttatást, s mivel nem helyezték nyugállományba, nyugdíjat sem kapott. Arra már nem emlékezett a kormányfő, hogy írt-e alá annak idején beszervezési papírt, és abban sem volt biztos, hogy századosként szerelt-e le.
Augusztus 9.:
Nyilvánosságra került, hogy Kis János, az SZDSZ első elnöke és Hack Péter a párt egyik alapítója kilépett a Szabad Demokraták Szövetségéből.
Augusztus 26.:
Boros Imre MDF-es országgyűlési képviselő beismerte, hogy együttműködött az állambiztonsági szervekkel.
Augusztus 30.:
Nyilvánosságra hozta Mécs Imre azon volt és jelenlegi kormányzati szereplők névsorát, akik esetében az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság érintettséget vélt felfedezni. A tízfős lista megegyezik a sajtóban korábban ismertté vált nevekkel, de nem szerepel rajta Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank elnöke. Mécs közölte: a kancelláriaminisztertől, a Történeti Hivataltól, valamint a honvédelmi minisztertől levélben kért dokumentumokat Boros Imréről, Fazakas Szabolcsról, Kádár Béláról, Martonyi Jánosról, Medgyessy Péterről, Rabár Ferencről, Raffay Ernőről, Sárossy Lászlóról, Nógrádi Lászlóról, valamint Bogár Lászlóról. Mécs bejelentése előtt Kövér László, a Fidesz alelnöke illetéktelen és szelektív kiszivárogtatással vádolta a bizottság kormánypárti tagjait.
Szeptember 6.: Boros Imre bejelentette, hogy önként távozik az MDF frakciójából. Szalay Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára elismerte: a rendszerváltozás előtt együttműködött a belügyi szervekkel. Néhány nappal előbb a Történeti Hivatal elnöke hivatalosan is közölte, hogy 1995-ben valóban elvitték az egyik jelenlegi SZDSZ-es kormánytag aktáját a BM irattárából. Korábban több fideszes politikus állította, hogy Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt tüntették el az iratokat, amit Kuncze kategorikusan cáfolt.
Szeptember 19.:
Megegyezésre jutottak a kormány, valamint a négy parlamenti párt képviselői az európai uniós csatlakozáshoz szükséges együttműködésről. Az elvi nyilatkozatot az Országgyűlés európai integrációs nagybizottságának alakuló ülésén fogadták el.
Szeptember 25.:
Internetes portálok hozták nyilvánosságra Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető üzenetét, amelyet Friderikusz Sándor mobiltelefonjának üzenetrögzítőjére mondott. Ebben a politikus pártja támogatásáról biztosítja a showmant a közelgő MTV-elnökválasztás apropóján.
Október 9.:
Magyarország továbbra is megfelel az EU-csatlakozás politikai kritériumainak – állapította meg az Európai Bizottság országjelentése, amely többek között a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával és a közigazgatási képességek egyes területeivel kapcsolatban fogalmaz meg aggodalmakat.
Október 20.:
Minden eddiginél nagyobb, 51,06 százalékos részvételi arány mellett fölényes baloldali győzelem született az önkormányzati választásokon. Újabb négy évre Demszky Gábor lett a főpolgármester.
Október 22.:
Király László György, az APEH elnöke közölte, nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az APEH adatállományából adatokat törtöltek vagy megváltoztattak volna az úgynevezett „hoszszú bájtok éjszakáján”.
Október 23.:
Három párt – az MSZP, az SZDSZ és az MDF – a parlamentben emlékezett 1956 október 23-ra. A Fidesz távol maradt az emlékülésről, mert a kormánypártok nem járultak hozzá, hogy a rendezvényen az ’56-os szervezetek egy képviselője is szót kapjon. A Szövetség a Nemzetért Polgári Kör felhívására több százezer ember gyűlt össze az Andrássy úton a megemlékezésre.
November 10.:
Az FKGP országos elnökségének döntésével törölték a tagok sorából Torgyán Józsefet, a párt volt elnökét.
November 11.:
A közte és Dávid Ibolya pártelnök között húzódó személyes és politikai nézetkülönbségek miatt lemondott az MDF frakcióvezetői posztjáról Balsai István.
November 26.:
Egy hónapos huzavona után megszületett Budapesten az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós szerződés.
November 27.:
Négypárti megállapodás született a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítás ügyében.
December 1.: Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román kormányfő együtt ünnepelte meg Budapesten Erdély Romániához csatolásának évfordulóját.
December 10.:
Kertész Imre átvette a Nobel-díjat. Medgyessy Péter a MeH hatytyúházi ingatlan bérlése ügyében vizsgálatot kért Keller László közpénzügyi államtitkártól.
December 16.:
Áder János Fidesz-frakcióvezető Lamperth Mónika lemondását sürgette, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az ellenzéki párt által kifogásolt, a pártemblémák méretével kapcsolatos belügyminiszteri rendeletet.
December 18.:
Az Országgyűlés elfogadta az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.
December 23.:
Az Országgyűlés az eredetileg tervezett hiánnyal, de némileg módosított bevételi és kiadási előirányzattal elfogadta a 2003. év költségvetését. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy a Terror Háza a költségvetési tartalék terhére megkapja a szükséges, 150 millió forintos támogatást. (Korábban a kormánypártok megszavazták a parlamentben Pető Iván SZDSZ-es képviselő javaslatát, amely a múzeum 2003. évi működési támogatásának az eddigi 330 millióról 180 millió forintra történő csökkentését célozta.)
December 28.:
Mégsem zár be a Terror Háza – erről döntött az intézményt fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvány.
Kapu Tibor
Kapu Tibor édesanyja nyilatkozott a fia hazatéréséről + videó
