EU-pártiak a lengyel papok

Amennyiben közvetlenül a koppenhágai EU-csúcstalálkozó után rendezték volna meg a népszavazást az uniós csatlakozás ügyében Lengyelországban, a lakosság 57 százaléka igennel, 15 százaléka nemmel szavazott volna – tűnik ki a Pentor közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. Koppenhága után – a Pentor szerint – 8 százalékponttal nőtt az EU-integráció híveinek, és ugyanennyivel csökkent ellenfeleinek aránya.
A társadalomkutató lengyel Közügyek Intézete (ISP) a katolikus papság körében vizsgálta meg az EU-integráció támogatottságát. A felmérésből kiderült, hogy a papság többsége – 59 százaléka – támogatja a csatlakozást és részt akar venni a népszavazáson. Ellenzi viszont a belépést a papság 20 százaléka, 16 százalékuk pedig azt szeretné, ha Lengyelország semleges maradna. Mindazonáltal növekedtek a papság aggodalmai az uniós csatlakozással összefüggő, vélt erkölcsi és életmódbeli következmények miatt. Tartanak egyebek között a terhességmegszakítás és az eutanázia törvényesítésének lehetőségétől. Mindezek ellenére a papság véleménye szerint az EU-tagság elsősorban politikai haszonnal jár: növekszik a biztonság, megszilárdul a demokratikus rend, és a lengyel gazdaság is hasznot húz a csatlakozásból. Közismert, hogy milyen jelentős befolyása van a katolikus papságnak Lengyelországban, ezért egyáltalán nem lebecsülendő az EU-csatlakozási referendum sikere szempontjából, hogy milyen álláspontra helyezkedik az egyház. Ám az EU-integráció ellenfelei tévednek, ha arra számítanak, hogy törekvéseikhez sikerül megnyerniük az egyház támogatását. A pápa, a lengyel prímás és a püspöki kar többsége ugyanis integrációpárti.
Lengyelországban előreláthatólag június elején tartják meg az EU-csatlakozási népszavazást.