Újra foglalkozik az Alkotmánybíróság az eutanázia, azaz a kegyes halál kérdésével foglalkozó beadvánnyal. Úgy tudjuk: Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke arra törekszik, hogy még hivatali mandátumának lejárta előtt megszülessen az Ab határozata. Németh július 31-én lesz hetvenéves, ezért kell megválnia posztjától.
Az Ab-től még 1993-ban két szakember, Kmetty Ildikó és Takács Albert arra kért választ, hogy megengedhető-e a súlyos betegek halálba segítése. Sólyom László, az Alkotmánybíróság akkori elnöke maga dolgozta ki a válasz tervezetét, ám a döntés elmaradt.
Miután módosultak az egészségügyi jogszabályok, és az Ab élére új elnök került, ismét napirendre került az ügy. Németh János több mint két éve dolgozik azon, hogy összhangban van-e az alkotmánnyal az a rendelkezés, amelyik lehetővé teszi a passzív eutanáziát, a gyógykezelés visszautasítását. A beteg önrendelkezési joga hazánkban csak arra terjed ki, hogy nyilatkozzék: hozzájárul-e a különféle kezelésekhez, kockázatos beavatkozásokhoz. Az eutanázia kérdésében a korábbi tárgyalásokon a bírák további szempontok figyelembevételét javasolták az elnöknek. A tavasszal várható döntés – a halálbüntetés eltörléséről és az abortuszról szóló ítélethez hasonlóan – az életbevágó ügyek közé sorolja az eutanáziáról szóló határozatot. Az fel sem merül, hogy az Ab-határozat után az orvos a beteg kérésére hozzájárulhatna az élet kioltásához. Az aktív eutanázia ellen – az egyházak mellett – az orvosok tiltakoznak a legjobban. A liberális holland és ausztrál példák mellett a testület áttekinti az eutanáziát tiltó országok szabályait is. Németh János korábban úgy nyilatkozott: számít arra, hogy a határozat hatalmas indulatokat vált ki. Emlékezetes: 1998-ban Sólyom László hasonlóan nagy horderejű határozat meghozatalát követően, az abortuszkérdés szabályozásával távozott az Alkotmánybíróság éléről.
repülőgép baleset
Súlyos hiba miatt vált kis híján végzetessé a Budapestről induló repülő útja
