Késésben az M30-as építése

Kisajátítási problémák miatt könnyen lehet, hogy nem készül el az M30-as autópálya Emőd–Miskolc szakasza a szerződésben foglalt 2003. november 30-i határidőre. A borsodi főváros térségében ugyanis az autópálya-építéshez szükséges területek megvételéről még mindig vitáznak a felek, azaz a beruházás tavaly május óta el sem kezdődött.

Ma tart helyszíni szemlét az M30-as autópálya vitatott nyomvonalán az igazságügyi szakértő, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatalban pedig egy újabb tárgyalási fordulóra kerül sor. A hivatal január 23-án a közigazgatási eljárást követően határozhat a mintegy 60 hektárnyi földterület kisajátításáról – értesült a Magyar Nemzet. Mint emlékezetes, az Emőd–Miskolc közötti, 24 kilométer hosszú, kétszer kétsávos autópálya megépítésére 2002 áprilisában kötött szerződést a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. a Magyar Autópálya-építő Konzorciummal (MAK). A beruházás májusban kezdődött, a munkagépek azonban csak a tizennyolcadik kilométerig jutottak Emődtől, ugyanis a Miskolc környéki területek adásvételéről – többek között, ahol a nagy fogadó csomópont, illetve a 3-as számú elkerülő út épülne – nem tudtak megegyezni a tulajdonosok a Borsod Invest Kft.-vel. A Borsod Invest 1994-ben szerezte meg pályázat útján a Füzesabony–Polgár, illetve az Emőd–Miskolc közötti autópálya-szakaszok előkészítésének a jogát, az érintett nyomvonalon eddig 3500 szerződést kötöttek a földek tulajdonosaival. Az M3-as autópályát – mint emlékezetes – Füzesabony–Polgár, illetve az M30-as autópálya első 5,5 kilométerét tavaly december 5-én nyitották meg a forgalom előtt.
Az épülő M30-as sztráda Miskolc környéki szakaszain a kivitelező MAK egyáltalán nem tudta elvégezni a 2002-re tervezett munkákat, ami egyben azt is jelentheti, hogy az utat nem adja át a szerződésben foglalt 2003. november 30-i időpontig az NA Rt. A Borsod Invest összességében 59,8 hektár építési területről nem állapodott meg az érintett 160 tulajdonossal. A szerződéskötések legnagyobb akadálya a vételár. Értesüléseink szerint a cég hektáronként 1,75-1,85 millió forintot kínált a gazdáknak. A tulajdonosok egy része nehezményezi továbbá, hogy még árajánlatot sem kaptak, ennek ellenére a kisajátítás folyamatban van. Lapunk által megkérdezett szakértők szerint Magyarországon egy átlagos, szántókat, réteket, nádasokat magában foglaló földterület – mint amilyen a vitatott nyomvonalé – hektárja 300–500 ezer forintba kerül. Mivel nem sikerült megegyezni a területek megvásárlásáról, a Borsod Invest még tavaly októberben elküldte a kisajátítási tervdokumentációkat a közigazgatási hivatalba. A hivatal e hónap 23-ra tűzte ki a közigazgatási eljárást, ekkor még lesz arra mód, hogy a felek megegyezzenek. Ha erre nem kerül sor, a hivatal meghozza a kisajátítási határozatot. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a terület tulajdonosa – aki a határozattal nem ért egyet – ellenszakértőt rendelhet ki. Az ellenszakértő véleményét (ami újabb egy hónapot vehet igénybe) követően azonban a hivatal véglegesen érvényesítheti a határozatát, ami annyit jelent, hogy az adott földterületet kisajátítja az állam, azaz megkezdődik az autópálya továbbépítése.
Farkas Lászlótól, a Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk: a kivitelező konzorcium jelezte a határidő miatti problémát az NA-nak, jelenleg az autópálya-társaság döntésére várnak. Véleménye szerint két megoldás lehetséges. Az egyik szerint a kivitelező műszaki pótlást hajt végre, ami azonban jelentős többletköltséget eredményez. A másik lehetőség, hogy a szerződésben módosítják a határidőt. Farkas elmondta azt is, hogy az autópálya-építésekhez legalább két idény szükséges, ugyanis a töltések természetes konszolidációja 3-5 hónapig tart. Amennyiben márciustól a nyár elejéig elvégzik a kivitelezők a földmunkát, normál esetben a pályaszerkezet építését jövőre kell halasztani. Farkas szerint különböző műszaki beavatkozásokkal fel lehet gyorsítani az építkezést, ez azonban a megnövelt ár mellett igen kockázatos lehet az autópálya későbbi használatakor.