Ki lesz Havel utódja?

A cseh parlament képviselőházának kétszáz és a szenátus nyolcvanegy tagja döntheti el ma a prágai várban, ki lesz az elkövetkező öt évben a Cseh Köztársaság elnöke. Ez az államfőválasztás egyben jubileumi is, hiszen az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése után eddig kilencen álltak Csehszlovákia, illetve a Cseh Köztársaság élén. Most kerül sor a tizedik államfő megválasztására.

Négyen vesznek részt a legmagasabb közjogi méltóságért folyó versenyben, valamennyien politikai pártok jelöltjei, s mind a négyen fontos közéleti tisztségeket töltöttek be. Közülük ketten, Václav Klaus és Petr Pithart miniszterelnök volt, Jaroslav Bures miniszter, Miroslav Krizenecky pedig katonai ügyész. Klaus a Polgári Demokrata Párt (ODS), Pithart a KDU-Csehszlovák Néppárt, Bures a szociáldemokrata párt, Krizenecky pedig a kommunista párt jelöltjeként indul a megmérettetésen. Az eddigi elemzések és felmérések szerint a négy jelölt közül a legkisebb esélye a kommunisták által favorizált Krizeneckynek van. A többi háromnak többé-kevésbé van esélye arra, hogy Václav Havel utódja legyen. Ám az is megtörténhet, hogy a négy jelölt közül végül egyik sem jár sikerrel, s valaki más foglalja el az elnöki széket. Ennek az elnökválasztásnak sajátossága az is, hogy 84 év után most valóban nem tudható előre, ki lesz a győztes befutó. Az előző elnökválasztásokkor például Masaryk és Havel esetében a közvélemény akarata érvényesült, Benest Masaryk javaslatára választották elnökké, a többi pedig a náci Németország, illetve 1948 után Moszkva jóváhagyásával került az elnöki székbe.
A parlamenti pártok a múlt héten megállapodtak abban, hogy titkos szavazással választják meg az új államfőt. A négy jelölt tegnap még a képviselőház és a szenátus frakcióiban tett utolsó kísérletet a honatyák rokonszenvének, s voksának elnyerésére.
A mai elnökválasztást megelőzően végzett közvélemény-kutatások szerint a megkérdezetteknek több mint harminc százaléka Václav Klaust, huszonhárom százaléka Pithartot és tizennégy százaléka Jaroslav Burest szeretné látni az államfői poszton. Ugyanakkor a lakosságnak több mint egyharmada úgy véli, a jelöltek – Klaust kivéve – múltbeli kommunista párttagsága akadályt jelentene az államfői poszt teljes értékű betöltésében.
A közvélemény azonban nincs összhangban a parlament politikai erőviszonyaival, sem az államfőválasztás szabályaival. Szakértők kizártnak tartják, hogy már az első szavazás eldöntené a választást. A második fordulóban a képviselőházban, illetve a szenátusban legtöbb szavazatot elnyerő jelölt vesz részt. Amíg a szenátusban Pithart lehet az esélyes, a képviselőházban szoros párharc várható Klaus és Bures közt. Ám ha a képviselők betartják a pártfegyelmet, akkor a szociáldemokrata Bures indulna a harmadik fordulóban. Ebben a körben a két jelölt valamelyikének a jelenlevő képviselők és szenátorok szavazatainak legalább a felét és még egy voksot kell kapnia a győzelemhez. Ha ekkor sem születne döntés az államfő személyéről, akkor későbbi időpontban új, háromfordulós választást tartanak.
Petr Pithart számára kedvező fejlemény, hogy szinte az államfőválasztás előestéjén a cseh–morva szakszervezeti konföderáció felszólította a szociáldemokrata pártot, hogy Pithart javára vonja viszsza Bures jelölését.

Nem akarnak a falon lógni. Számos politikai kérdésben éles vitát folytattak egymás közt a cseh elnökjelöltek, de egy kérdésben egyetértenek: megszüntetnék azt a cseh (csehszlovák) hagyományt és gyakorlatot, miszerint a mindenkori államfő portréi ott díszelegnek a falon az összes hivatalban, iskolai osztályban, sőt igen gyakran az egészségügyi intézetben is. „Nem szeretnék a falon lógni. Ha megválasztanának, megkérném az illetékeseket, hogy változtassanak az eddigi gyakorlaton” – jelentette ki például Jaroslav Bures. (MTI)