MBA-képzés a pécsi egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának Master of Business Administration (MBA) programjában a már egyetemi végzettséggel és gyakorlati tapasztalatokkal bíró szakemberek gazdasági továbbképzését végzik. Vörös József akadémiai doktor, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem MBA-programigazgatója a tíz éve bevezetett oktatási formát mutatta be lapunknak.

A program célja az, hogy olyan közgazdászokat képezzenek, akik az első diplomájuk alapján rendelkeznek valamilyen szakképzettséggel, emellett gyakorlati tapasztalatokat is szereztek, és gazdasági tudásra is szert akarnak tenni – emelte ki Vörös József. A programigazgató emlékeztetett arra, hogy az országban elsőként kezdték el az MBA-programot Pécsett 1992-ben angol támogatással. A képzéshez később a Harward Business School (HBS) is segítséget nyújtott. A kar vezető oktatói Angliában és az Egyesült Államokban féléves továbbképzésen vehettek részt. Ezután pedig a vezető amerikai egyetemeken mindenki a szakterületének megfelelően további két hónapos speciális kurzuson vett részt marketing, menedzsment, termelés-szolgáltatás, gazdaságtan és pénzügy témakörökben.
A HBS a kar rendelkezésére bocsátotta az általa kidolgozott, világszerte alkalmazott esettanulmányokat is, amelyeket a pécsiek szabadon felhasználhattak, és magyarul is adaptáltak. Vörös József kiemelte: egy bizonyos idő után az esettanulmányok elavulnak, így ma már a legmodernebbeket használják, de már csak angolul tanítják azokat. A képzés során nem a teoretikus, elvont elméleti témával kezdik a diszciplinák (tudományközi területek) tárgyalását, hanem egy vállalati konkrét esetből kiindulva, példákat felhasználva jutnak el az elméleti következtetésig és a követendő vállalati magatartás meghatározásáig.
Az MBA-program kétnyelvű, egyrészt magyar, mert a hallgatók döntő többsége hazai környezetben dolgozik majd. Ugyanakkor a legmodernebb ismeretekhez angol nyelven jutnak hozzá. Erre azért van szükség, mert a közgazdaság-tudomány elfogadott nemzetközi nyelve az angol – fűzte hozzá a programigazgató.
Az első diplomát 1993-ban adták ki, húszan végezték el a kurzust, a létszám később emelkedett, most évente ötven–nyolcvan fő között váltakozik a hallgatók száma érdeklődéstől függően.
Keszthelyről, Győrből, Budapestről és Székesfehérvár környékéről is érkeznek hallgatók – akik az évfolyam negyven-ötven százalékát teszik ki. Vörös József szerint végzett diákjaik közül sokan nagyon szép karriert futottak be, vezető beosztásba kerültek többek között a hazánkba települő angol, amerikai és finn cégeknél. Az agyelszívás annak ellenére sem jelentős, hogy a hallgatók úgy vélik: az MBA-kurzus elvégzése főleg külföldi elhelyezkedési lehetőséget biztosít majd nekik. A valóság azonban az – fogalmazott Vörös József –, hogy például egy cég Angliában még akkor is angol vezetőt fogad fel, ha gyengébb képességű a magyarnál. Visszajelzéseik szerint a Magyarországon jelen lévő nyugati cégeknél álláshoz jutó végzőseik fizetése több százezer forintra tehető.
A képzés további érdekessége, hogy Magyarországon egyedüliként trimeszterben, azaz háromszor tíz hetes ciklusban tanítanak, így bővíthetik a tantárgyak körét is. Emellett minden trimeszterre vendégoktatókat hívnak. Rendszeresen érkeznek az Egyesült Államokból is profeszszorok, a jelenleg meghívott oktató vállalati pénzügyeket tanít, tavasszal pedig egy osztrák professzor logisztikát oktat majd. Az MBA hallgatói csereprogramban is részt vesznek. Az egyetem szoros kapcsolatban áll hollandiai és amerikai felsőoktatási intézményekkel, amelyekből egy hétre érkeznek hozzájuk a külföldiek, és ugyanennyi időre mennek oda a magyarok is. A programigazgató hozzáfűzte: jelenleg mindkét csereprogramot továbbfejlesztik, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy az Egyesült Államokba az eddiginél hosszabb időre is tudnak majd küldeni diákokat. Mint mondta: erre többek között azért nyílhat lehetőség, mert létrehoztak az Ohiói Egyetemmel egy közös tanulási központot, ahol a tervek szerint a vállalatfejlesztési projekteken amerikai és magyar hallgatók dolgozhatnak együtt a közeljövőben.
A programigazgató az MBA-képzés lényegét abban határozta meg, hogy a már munkatapasztalattal és első diplomával bíró hallgatók érkeznek hozzájuk. Akadnak köztük műszaki egyetemet végzettek (mérnökök), de gyakori az olyan orvos is, aki gyógyszerforgalmazó cégnél dolgozik, ahol az orvosi ismeretek mellett az is fontos, hogyan tudják eladni a termékeiket. Jogászok és pedagógusok is vannak a diákok között. Ők úgy vélik, hogy egy másik pályán jobban boldogulnak majd. Vörös József olyan náluk tanuló nyelvtanárokkal is találkozott, akik közül az egyik később egy bankban elhelyezkedve kiváló hitelszakértővé vált, a másik pedig egy hazánkba települt világhírű finn cégnél kapott vezetői beosztást.
A pécsi egyetem MBA-képzése során az oktatás minőségének biztosításakor három fő területre figyelnek. Fontosnak tartják a tanárok tudományos kvalifikációját és gyakorlati ismereteit. Oktatói gárdájuk zömmel tudományos doktori fokozattal bír, vagy egyetemi tanári beosztásban van. Emellett – mivel közgazdászokról van szó – dolgoznak a gazdaságban is. Többen közülük egy-egy kisebb magyar cég vezetői vagy igazgatósági tagjai. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatókat ne csak elméleti, hanem gyakorlati ismeretekre is oktassák, és a modern üzleti életet érintő problémákról is első kézből kapjanak információkat.
A következő szempont az oktatási folyamat szervezettsége, az oktatástechnológia. A kurzus során ezért alkalmazzák a Harward-esettanulmányokra fókuszáló oktatási módszert, amelynek lényege az, hogy az elmélet tisztázza a gazdasággal összefüggő gyakorlati kérdéseket.
A minőségbiztosítás harmadik területe a hallgatók kvalifikáltsága. A szakember kiemelte: a gyakorlati tapasztalatot is megkövetelik a hallgatóktól a kurzuson való részvételhez. Azt nem igazán tartják célravezetőnek, ha a diákok az iskolapadból egy másik iskolapadba ülnek, hiszen így nem versenyképesek azokkal a vezető beosztásban lévő kollégáikkal, akik többéves szakmai gyakorlattal bírnak.