Ez év január 1-jétől az eddigi évi ötvenezerről százezer forintra nőtt, azaz megduplázódott az élet- és nyugdíjbiztosítások után a személyi jövedelemadóból (szja) leírható kedvezmény mértéke. A biztosított állampolgár változatlanul az általa a tárgyévben befizetett díj maximum húsz százalékát írhatja le adókedvezményként, vagyis a lehetőséget immár évi 500 ezer forintnyi biztosítási díjjal lehet optimális módon kihasználni (már ha az embernek van évi legalább százezer forintra rúgó szja-ja).
Ha a húszszázalékos limit révén az ügyfél nem tudja teljesen kihasználni a százezer forintos éves kedvezményt, erre egy további lehetősége van. Az előző, illetve a tárgyévben befizetett élet- vagy nyugdíj-biztosítási díja közötti különbség – azaz a növekmény – tíz százaléka ugyanis szintén „hozzácsapható” az szja-leíráshoz.
Információink szerint ugyanakkor egyelőre vita van a biztosítók és a Pénzügyminisztérium között az utóbbi lehetőség pontos értelmezéséről. Egyes társaságok ugyanis úgy tartják, hogy a díjnövekmény tízszázalékos beszámítása akár több biztosítási szerződés esetén érvényes. Magyarán: ha egy ügyfél az előző évben felmondta régebbi, kisebb díjas biztosítását, és a következő évben új, nagyobb díjszabásút kötött, akkor ez a különbözet is elszámolható lenne. A tárca eddigi állásfoglalásaiból viszont az tűnik ki: a kedvezmény csak egy, folyamatosan meglévő szerződésre értendő, ha a biztosításnak nincs előzménye, akkor nem.
Az adókedvezményt csak a legalább tízéves tartamú élet- és a lejárati szolgáltatást csak az ügyfél nyugdíjba menetelekor nyújtó nyugdíjbiztosításoknál lehet igénybe venni.
Az életbiztosítási módozatoknál természetesen a klasszikus megtakarítási és a befektetési (unit-linked) típusúaknál is jár a lehetőség. Nem írható le viszont akkor, ha az ügyfél szünetelteti a díjfizetést. Ha ugyanakkor erre a lépésre a tárgyév során kerül sor, a megelőző díjfizetéses időszak díjrésze természetesen beszámít
hadsereg
Elképesztő videón az ukrajnai kényszersorozás
