Mellőzött felvidékiek

Nehéz helyzetben vannak a Magyar Koalíció Pártja politikusai – tudtuk meg Bárdos Gyulától, a párt parlamenti frakcióvezetőjétől, a Magyar Állandó Értekezlet állandó tagjától.

„Az újságírók is, de olykor koalíciós partnereink is az iránt érdeklődnek, mi van a kedvezménytörvény módosításával, mit tartalmaznak tulajdonképpen az új alapelvek, mi pedig csak annyit tudunk nekik mondani, amennyit maguk is elolvashattak az újságokban” – magyarázta a frakcióvezető, amikor az iránt érdeklődtünk, elfogadható-e a felvidéki magyarság számára, hogy az uniós csatlakozás után megszűnnek számukra a kedvezmények.
Bárdos kifejtette: „Az uniós tagság nem lehet akadálya annak, hogy Magyarország támogassa a határain túl élő kisebbségeket, hiszen sem az unió szabályai, sem más nemzetközi dokumentum ezt nem tiltja, sőt a velencei bizottság kimondta: az oktatási és kulturális támogatás segíti a kisebbségben élőket identitásuk megőrzésében.”
A frakcióvezető szerint az Európai Unión belül több példa is van arra, hogy az államok támogatják határon kívül élő kisebbségeiket, „a franciák még szociális jellegű segítséget is nyújtanak, ha erre szükség van”, majd arra mutatott rá, hogy a dániai németek, illetve a németországi dánok is „rendszeres támogatást kapnak anyaországaik költségvetéséből”. Bárdos Gyula leszögezte: a felvidéki magyarok mindenképpen azt szeretnék, ha „az uniós csatlakozás után ugyanolyan kedvezményeket élvezhetnének a felvidéki magyarok, mint azok a nemzetrészek, amelyek az unió határain kívül maradnak, s országaik csak később csatlakozhatnak az európai közösséghez”.
Szlovákiában egyébként május 16–17-én tartják a népszavazást az uniós csatlakozásról – erről szerdán állapodtak meg a parlamenti pártok vezetői a házelnök által összehívott tanácskozáson. A megbeszélésen Csáky Pál, az integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, beszámolt arról, a kormány az eredeti harmincmillió korona helyett ötvenmilliót költ majd a népszavazási kampányra, mert azt szeretnék, ha Szlovákia polgárai a lehető legtöbb ismerettel járulhatnának az urnákhoz, s ennek alapján felelősségteljes döntést hoznának. Némi zavart keltett a népszavazással kapcsolatban az a tény, hogy 38 szlovákiai értelmiségi – köztük Ján Carnogursky, a Kereszténydemokrata Mozgalom alapítója, a mozgalom egykori elnöke s a korábbi Dzurinda-kabinet igazságügy-minisztere – petíciós bizottságot hozott létre, amely azt szeretné elérni, hogy az uniós referendummal egy időben Szlovákia polgárai a NATO-csatlakozásról is véleményt mondhassanak. A zavart az indokolja, hogy míg az EU-csatlakozást Szlovákia polgárainak mintegy 70 százaléka támogatja, a NATO híveinek az aránya 45-55 százalék között mozog. A kormánykoalíció pártjai indokolatlannak tartják a NATO-ról szóló népszavazást.

Pozsony nem tud a találkozóról. A szlovák külügyi tárcánál a magyar fél egyelőre hivatalosan nem kezdeményezte, hogy Kovács László, a magyar diplomácia vezetője, és szlovák kollégája, Eduard Kukan a kedvezménytörvény ügyében találkozzanak. Ezt Boris Gandel szlovák külügyi szóvivő jelentette ki az MTI tudósítójának érdeklődésére. Pozsonyban ugyanis – zömmel magyarországi sajtóforrásokra alapozva – olyan értesülések terjedtek el, hogy Kovács és Kukan várhatóan január derekán találkoznak. Gandel közlése szerint a szlovák diplomáciának egyedül a magyar sajtóból vannak olyan értesülései, amelyek szerint a két külügyminiszter találkozója esedékesnek mutatkozik. (MTI)