Sirman Ferenc, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: a kvóta a jelenlegi termeléshez elegendő, ám a fejlesztés irányai meglehetősen behatároltak. Hozzáfűzte: valójában azonban csak a mennyiségi bővülésre korlátozottabbak a lehetőségek, a hatékonyság növelését semmi sem gátolja. A jövő útja tehát ez lehet, a hozzáadott értéket, a minőségi fejlesztést kell előtérbe helyezni. Mint mondta: az EU-csatlakozás a termelőket és a feldolgozókat különbözőképpen fogja érinteni. A termelőknek fix kvótájuk, azaz rögzített keretük lesz, szabályozott feltételek között kell dolgozniuk, ám nagyobb állami támogatásokban részesülhetnek. Az extra minőség lesz a kötelező cél, s minden termelőre egyaránt vonatkozik az a feladat, hogy a lehető legolcsóbban termelje meg a vállalt mennyiséget, s a legnagyobb nyereséget produkálja. Jelenleg ugyanis az a tendencia, hogy sok gazda veszteségesen termel, még ha ez az ágazat egészére nem is jellemző.
Eltűnik az adminisztráció
A feldolgozók esetében kisebb biztonságot garantál az EU. Igaz, a lehetséges felesleget az unió úgynevezett intervenciós alapokba utalja, így a vajra és a tejporra is léteznek intervenciós, vagyis felvásárlási eljárások.
A terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a csatlakozás után az import nyomása tovább fog erősödni, hiszen a még létező adminisztratív korlátok is el fognak tűnni. 2004-től ez a trend folytatódik, s egyre inkább a minőség és a választék fog versenyezni. A szakember leszögezte: minőségben már most is versenyképesek vagyunk, s ebben nem kis szerepe van annak a monitoringrendszernek, amelyet a terméktanács hozott létre. A fogyasztók és felhasználók egyre inkább érzékelik, hogy a tejágazat jobb minőséget produkál, mint régebben. Sirman Ferenc azonban azt is megjegyezte, hogy ami eddig bejött az országba, az a gyengébb minőséget képviselte. Újabban olyan úgynevezett imitátumok (mint például a reggeli italok), vagy tejhelyettesítők jelentek meg a boltokban, amelyek a fogyasztók szűkösebb anyagi lehetőségei miatt arathatnak csak jelentős sikereket. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: nem elsősorban a konkrét termékek minősége hibádzik, hanem a bennük lévő tápanyag kevesebb. Ezek a termékek erős kihívást jelentenek az ágazatnak, mert nem tartalmazzák azokat a komponenseket, amelyek elengedhetetlenek lennének az egészséges táplálkozáshoz, a fogyasztó mégis megveszi őket, mert a pénztárcája csak ezt engedi meg. Az imitátumok és tejhelyettesítők hasonló konkurenciát jelentenek, mint a például a ruhaiparban az egyre terjedő kínai, illetve távol-keleti boltok. Az ágazat szakemberei bíznak abban, hogy a kormányzati prognózisok valóra válnak, s az életszínvonal valóban emelkedni fog, így a fogyasztói szokások is előnyösen változhatnak.
Versenyképes a juhtejtermék
Az EU-csatlakozásnak más kedvező vonatkozásai is lehetnek az ügyvezető igazgató szerint. Mint hangsúlyozta: a magyar termelők és feldolgozók sohasem voltak híján innovatív ötleteknek, ezeknek az uniós piac kedvezhet. Mi is elmehetünk bárhová a termékeinkkel, s vámot természetesen sehol sem kell fizetnünk. Sirman Ferenc azonban kiemelte: elsősorban nem a tömegtermékek számíthatnak uniós sikerre. A magyar feldolgozók főként extra kategóriájú tejtermékekkel vehetik fel a versenyt, így a minőségi sajtok, vajkrémek és a juhtejből előállított készítmények már most is kelendők az uniós piacon. A másik kitörési pontot az Európai Unión kívüli piacok jelenthetik. Az EU-ban ugyanis a külső országokba történő exportot támogatásokban is részesítik. Sirman Ferenc úgy összegezte a helyzetet, hogy a változások többek közt azért sem okoznak komolyabb megrázkódtatást, mert a magyar tejtermékpiac már eddig is nyitott volt, így a külföldi termékekkel történő verseny valójában már lezajlott.
Magyarországon egyébként már 1996 óta működik az EU-kompatibilis kvótarendszer. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden termelő számára adott egy előállítási keret, amelytől csak plusz-mínusz öt százalékkal lehet eltérni. Ez része a piac szabályozásának, s így a feleslegek kezelése is megoldhatóvá válik. Az EU-csatlakozás csak a már működő rendszer finomítását fogja megteremteni.
Bori Tamás, az Agrárrendtartási Hivatal EU-harmonizációs osztályának vezetője mindezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban csak az extra minőség lesz forgalmazható.
Támogatják a húsmarhatartást is
Tekintettel arra, hogy a magyar gazdák és feldolgozók eddig is versenyképesek voltak, a magasabb minőségi követelmény csak kevesek számára fog gondot okozni, ám azok, akik nem tudnak az elvárásoknak megfelelni, szintén számíthatnak az EU kínálta megnövekedett lehetőségekre. Az Európai Unióban például a húsmarhák tenyésztését is támogatják. Aki tehát áttér a tejtermelésről a marhatenyésztésre, komoly dotációban részesülhet. A szakember elmondta: a húsmarhatartással foglalkozók különféle jogcímeken akár több tízezer forint támogatást is kaphatnak, s a piacon való elhelyezést is segíti az unió.
Arról is vita volt, hogy az 55 százalékos uniós mezőgazdasági támogatás, kiegészítve a költségvetés által biztosított plusz 25 százalékkal, sok-e vagy kevés? Bori Tamás ezzel kapcsolatban leszögezte: az bizonyos, hogy ez a több tízezer forintos támogatás mindenképpen kedvező változást fog hozni a gazdák tevékenységében. Arra a kérdésünkre, hogy az őstermelők nem szenvednek-e majd komoly hátrányokat az uniós csatlakozásunkat követően, az osztályvezető úgy fogalmazott: a minőségi követelményeknek eddig is eleget kellett tennie mindenkinek, a változás csupán annyi lesz, hogy még szigorúbban követelik meg az előírások betartatását. Hozzáfűzte: aki vét a követelmények ellen, nem csupán a polgári peres eljárásoktól, s az adóhatóságtól kell tartania. Mint mondta, az uniós tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdák árgus szemekkel figyelik a konkurencia tevékenységét, így tréfásan azt szokták emlegetni az EU szakemberei, hogy a legjobb ellenőr mindig a szomszéd. Bori Tamás arra is kitért, hogy a feketén árusítókra és termelőkre is nehéz időszak várhat az Európai Unióban, mivel csak kvótával termelők kereskedhetnek az unióban bármilyen formában a feldolgozókkal és saját értékesítés részeként. Annak, aki kvóta nélkül termel, a tejtermék irányárának 115 százalékát kaphatja büntetésként. Szigorúan járnak el azzal szemben is, aki a kvótán felüli mennyiséget termel, ők szintén a tejtermék irányárának 115 százalékát kaphatják büntetésként. Bori Tamás azonban kiemelte: az érthető szigor mellett természetesen az EU nyújtotta előnyök fognak dominálni a tejágazatban is. Igaz, hogy az uniós csatlakozással az egységes, belső vámok nélküli piacon a verseny növekedni fog, ám az ágazatban megfelelő felkészüléssel az előnyök öszszességében meghaladják az esetleges hátrányokat.
Fodor Zsóka
Könnyek közt beszélt Schmuck Andorról Fodor Zsóka egy tévéműsorban + videó
