Moszkva inkább kimarad a háborúból

Az ENSZ Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrei és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői tegnap kényes helyszínen, egy bagdadi elnöki palotában folytatták vizsgálataikat. Ivanov orosz védelmi miniszter közben bejelentette, hogy Moszkva semmilyen katonai alakulatot nem kíván a Perzsa-öböl térségébe küldeni.

Nyolcadik munkahetüket kezdték el tegnap az Irakban tevékenykedő fegyverzetellenőrök, akiknek első jelentésüket január 27-ig kell megtenniük az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A mostani, al-Dzsamhuri államfői palotában tett látogatáshoz hasonló vizsgálat már december elején is volt, bár korábban az ilyen jellegű ellenőrzések kérdése az egyik ütközőpont volt Irak és a szakértők között.
A sürgető határidővel kapcsolatban Hans Blix, az ENSZ-ellenőrök vezetője és Mohammed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója a napokban kijelentette: több hónapra van még szükségük, hogy megfelelően teljesítsék küldetésüket. George Bush amerikai elnök Aleksander Kwasniewski lengyel államfőt fogadva azonban leszögezte: elege van Szaddám Huszein iraki elnök hazugságaiból és időhúzásából, Iraknak le kell szerelnie tömegpusztító fegyvereit.
Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter mindeközben bejelentette, Moszkva nem kíván hadihajókat vagy bármilyen más katonai alakulatot küldeni a Perzsa-öböl térségébe. Az orosz politikus megjegyezte, hogy az orosz hadsereg kiképzési terveiben szerepel ugyan, hogy hajókat vezényelnek az Indiai-óceánra, ennek azonban – mint hangsúlyozta – nincs köze semmilyen fegyveres akcióra vonatkozó tervhez, és semmilyen formában nem függ öszsze az Irak körüli helyzettel.
Hoszni Mubarak egyiptomi elnök közben elmondta, az arab országok és Törökország azon dolgoznak, hogy olyan, az Egyesült Államok és Irak által egyaránt elfogadható megoldást találjanak, amellyel el lehet kerülni a háborút. Nyilatkozatában Mubarak aláhúzta: ebbe a keretbe illeszkedett szaúd-arábiai útja és Abdullah Gül török kormányfő közelmúltbeli, arab országokban tett körútja is. Törökország el akarja kerülni, hogy egymilliós kurd menekülttömeg árassza el országuk délkeleti térségét, mint ez az 1991-es Öböl-háború idején történt.
A NATO állandó tanácsának e heti ülésén, szerdán az Egyesült Államok megbízható értesülések szerint immár konkrétabb formában kérte szövetségesei támogatását Brüsszelben az Irak elleni várható katonai fellépéshez. Washigton arra kérte a szövetségeseket, hogy bocsássák az esetleges iraki hadművelet rendelkezésére a NATO olyan közös katonai eszközeit, mint az felderítést végző AWACS repülőgépek és a földközi-tengeri haditengerészeti erők. Másodszor a szövetség szállítóeszközöket, légi fedezetet nyújthatna azon tagjainak, amelyek részt vesznek az amerikai vezetésű leendő koalíció hadjáratában. Harmadszor, ha e háború során Törökország segítséget kérne szövetségeseitől iraki fenyegetés miatt, küldjenek neki Patriot légvédelmi rakétákat és más védelmi eszközöket.