Németország BT-tag

Különleges diplomáciai mutatvány előtt áll Németország. Berlin képviselői mától kezdve kétesztendős időtartamra helyet foglalnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában, sőt februárban átveszik – ha csak négy hétre is – a világszervezet legfőbb grémiumának elnöki tisztét.

A szövetségi külügyminisztérium két ellentétes szemszögből ítéli meg a várható feladatokat. A BT-tagságot hosszú távon örvendetes kihívásnak tekinti, mert az ország új távlatokat magában rejtő lehetőséghez jut külpolitikai elképzelései érvényesítésére. Rövid távon viszont komoly nehézségek vetítik előre árnyékukat. A helyzet egyre komolyabb – hangzik a Joschka Fischer által vezetett tárca elemzőinek megállapítása, utalva arra a diplomáciai bűvészmutatványra, amelyre Németország az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő Irak elleni háború miatt kényszerülhet.
Egyelőre tisztázatlan, hogy az 1441-es ENSZ BT-határozat megfelelő alapot szolgáltat-e az Egyesült Államok szorgalmazta intervencióra. Egy újabb mandátum megszavazása ugyanis kényszerhelyzetbe hozná Berlint. A parlamenti választás kampányidőszakában a szociáldemokrata–Zöldek-koalíció kialakította háborúellenes irányvonaltól a Schröder-kormány nem tud és nem is akar eltávolodni, a Biztonsági Tanácsban esetleg sorra kerülő szavazás során viszont ez csak tovább rontaná a Washingtonhoz fűződő, már eddig is kellemetlenül feszült viszonyt. Ezzel a németek szövetségi hűsége forogna kockán, holott a köztársaság történetének legfontosabb vívmánya a Nyugathoz kötődés, amely az előző fél évszázadban a külpolitika magvát alkotta.
– Elképzelhetetlennek tartom, hogy kilépjünk a sorból. Helyzetünk ezzel megrendülne a világban – hangoztatta Hans-Ulrich Klose, a parlament külpolitikai bizottságának szociáldemokrata alelnöke. Berlin most elsősorban abban bízik, hogy nem lesz szükség újabb állásfoglalásra a Biztonsági Tanácsban.
A világszervezet harmadik legjelentősebb tagdíjfizetője és az ENSZ békeakcióiban a második legnagyobb létszámú alakulatokat rendelkezésre bocsátó német állam diplomatái közben az iraki konfliktuson túlmenő terveket igyekeznek előtérbe állítani. Így – a két állandó tag, Nagy-Britannia és Franciaország, illetve az ideiglenes tag, Spanyolország támogatásával – az EU külpolitikai érdekeit határozottabban érvényesítenék a Biztonsági Tanácsban. Noha hosszú távon Berlinnek nincsenek túlzott ambíciói, s nem törekszik állandó tagságra a BT-ben, szeretné elérni, hogy az unió ilyen pozícióba kerülhessen.