Státustörvény: gyűrűző vita

Élesedik a vita a státustörvény módosításáról. Mádl Ferenc köztársasági elnök független jogászok véleményét is kikérte arról a levélről, amelyet Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek. A Külügyminisztérium köszönettel veszi, s ha megkapja, megvizsgálja a szakértői véleményt – mondta tegnapi budapesti tájékoztatóján a külügyi szóvivő.

Tóth Tamás ugyanakkor megjegyezte, a kedvezménytörvénynyel kapcsolatos államközi vita intézése a Külügyminisztérium feladata. A szóvivő utalt arra, hogy Mádl Ferenc maga is kiváló jogász és a nemzetközi jogi területen is jegyzett személyiség, így „érdeklődése érthető és természetes”. Arra is kitért, hogy a külügyi tárca szívesen vesz minden véleményt a kedvezménytörvénnyel összefüggő nemzetközi jogi elemzéshez.
Martonyi János volt külügyminiszter tegnapi lapszámunkban megjelent interjújában a Verheugen-levéllel kapcsolatban elmondta: a levélhez csatolt melléklet tartalmával nem ért egyet, mivel egyszerűsítő, szelektíven idéz, és megalapozatlan. „Ami a közösségi jog és a kedvezménytörvény viszonyát illeti, ezt már akkor megoldottuk, amikor kimondtuk, hogy az előbbinek elsőbbsége van. S ha ez a kérdés konkrétan fölmerül, akkor sem az Európai Bizottság jogi szolgálatának kell azt eldöntenie, hiszen csak az Európai Bíróság mondhatja ki a végső szót ebben a kérdésben: hogy ez vagy az a rendelkezés kompatibilis-e, avagy nem” – fogalmazott az exkülügyminiszter. Hozzátette, véleménye szerint a kedvezménytörvény rendelkezéseinek többsége összeegyeztethető a közösségi joggal. A legnagyobb gondnak ugyanakkor azt tartotta, hogy ebben a kérdésben rendkívüli bizonytalanság érzékelhető a magyar külpolitikában. Nem tudjuk, mit akarunk, a törvényt megvédeni, vagy az előző kormány hibáit minél látványosabban bemutatni és alátámasztani – hangsúlyozta.
Bársony András külügyi államtitkár az Info rádiónak nyilatkozva tegnap elmondta: nem azt kell keresni a bővítési biztos levelében, mi az, amivel esetleg szembefordulhatunk, hanem azt, hogy a törvény jogharmonizációs szempontból vitathatatlan legyen. „A felelősség a magyar kormányé és nem a független jogászoké” – szögezte le Bársony. Hozzátette: a jogi értelmezések közötti vitát az dönti el, aki olyan helyzetben van, hogy a jogértelmezést jogerőre is emelje. E tekintetben pedig nem egyforma az EU és a magyar kormány pozíciója – fogalmazott az államtitkár.
Tóth Tamás külügyi szóvivő tegnapi tájékoztatóján kiemelte: a magyar külügyminiszter változatlanul kész találkozni szlovák kollégájával a kedvezménytörvény ügyében, egy magyar–szlovák kormányközi kisebbségi vegyes bizottsági ülés nem helyettesítheti a kétoldalú találkozót.