A miniszterelnök beszél

Hagyományteremtő céllal tart országértékelő és programadó beszédet a miniszterelnök a parlamentben, ahol az ellenzék azonnal reagálhat az elhangzottakra – valahogy így harangozta be a mai eseményt a kormányszóvivő. Pedig Gál J. Zoltán – mint egykori országgyűlési tudósító – pontosan tudja, hogy Medgyessy Péter ezzel semmiféle hagyományt nem teremt, csupán az első szabad választást követően hivatalba lépett elődeinek gyakorlatához igazodik.

Antall József, Horn Gyula és Orbán Viktor a parlamenti ülésszak kezdetén rendszerint nagy ívű (vagy annak szánt) beszédben értékelte az ország helyzetét, szólt kormánya terveiről. A napirend előtt elhangzó felszólalás és az azt követő szócsata megadta az alaphangot a következő hónapok belpolitikai vitáihoz. Bár erről sokan megfeledkezni látszanak, a vigadóbeli – valóban hagyományteremtő – országértékeléstől függetlenül a polgári kormány miniszterelnöke a T. Ház falai között, az ellenzéki kritika pergőtüzében szintén megtartotta évadnyitóját. Mi több, a demokratikusan megválasztott kormányok első emberei eddig minden, az ország életét érintő kiemelten fontos eseményről – vállalva a személyes vitát – tájékoztatták az Országgyűlést. E hagyománytól tért el Medgyessy Péter, amikor a koppenhágai csúcson történtekről egyik beosztottjára bízta a beszámolót, a kormány álláspontjának képviseletét.
Azzal, hogy a kormányzati kommunikáció országértékelésnek keresztelte el a miniszterelnöki beszédet, ismét Orbán Viktor a viszonyítási pont. Talán ezért is igyekeztek politikusaik és hírmagyarázóik (köztük Ágh Attila MSZP közeli politológus) ízekre szedni a Pesti Vigadóban elhangzottakat. A koalíciós pártok legtekintélyesebb lapja, a Népszabadság szombaton odáig ment, hogy egy teljes oldalon, önleleplező módon a szocialista párt érvrendszerét átvéve igyekezett cáfolni Orbán megállapításait. A tényeket rugalmasan kezelő, meghatározhatatlan műfajú cikk szerint például soha senki sem ígérte, hogy nem lesz gázáremelés. A főszerkesztő témához kapcsolódó Orbán-gyalázása pedig sajtótörténeti otrombaság. Eötvös Pál hangsúlyozottan kis terjedelmű írásában tökéletesen érdektelennek minősítette a volt kormányfő beszédét, rácáfolva ezzel a lap egész oldalas összeállításának létjogosultságára.
Ennél természetesen fontosabb, hogy a miniszterelnök ma felszólal az ország házában. A kiszivárgó hírek szerint új politikai víziót vázol fel, néhány intézkedést is bejelent. Nekem nincsenek különösebb elvárásaim, csupán a víziókat porba rántó idei költségvetésre és a Nemzetközi Valutaalap hazánkról szóló lesújtó, jó bizonyítványt egyedül a jegybanknak kiosztó jelentésére emlékeztetném a beszédírókat. Az IMF-intő hazai pályán elszenvedett vereség a gazdasági szakembernek tartott miniszterelnök számára. Ráadásul a tekintélyes szervezet a Világgazdaság tegnapi cikke szerint jelentős költségvetési kiigazítást és a bérek befagyasztását javasolja az elhibázott gazdaságpolitika korrekciójaként, de a kitűzött inflációs célt sem tartja teljesíthetőnek. Nagy ívű tervek ismertetése helyett azzal is megelégednék, ha erre mondana valamit a kormányfő, netán azt is megtudnánk tőle, hogy nyolc hónapos szocialista– szabad demokrata kormányzás miért küldi nyolcévenként menetrendszerűen padlóra a gazdaságot.
Mindenesetre a Magyar Köztársaság miniszterelnöke ma biztosan beszél a parlamentben. Hetek óta készül rá, így a várhatóan harmincperces felszólalásban lesznek bonyolultabb jelzős szerkezetek, összetett mondatok (talán hallunk a mondanivaló plasztikussá tételét célzó, nem a dakota folklórból merített közmondásokat is), a gondolatok valamiféle egységes rendszerbe állnak majd össze. Szomorú, hogy ennek is örülnünk kell.