Duplájára nőnek az uniós különbségek

A bővítés után minden negyedik ember elmaradott térségben él majd az EU-ban – derült ki az Európai Bizottság minap nyilvánosságra hozott kohéziós jelentéséből. A dokumentum szerint az új tagok csatlakozásával duplájára nőnek majd a jövedelemkülönbségek a huszonöt tagúra bővült Európai Unióban.

2003. 02. 06. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EU 68 millió lakója (az összlakosság 18 százaléka) él jelenleg elmaradottnak minősülő térségben, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. A bővítés után majdnem kétszer ennyien, 116 millióan kerülnek ebbe a helyzetbe (ez az unió majdani összlakossága 25 százalékának felel meg). Mint a Bruxinfo utal rá: a jövedelemkülönbségek a leggazdagabb régiók felső tíz százalékában és a legszegényebb térségek alsó tíz százalékában élők között emelkednek majd a mostani duplájára. Tíz, jövedelemszintje alapján hátrányos helyzetű EU-polgár közül hat az új tagállamokban lakik majd. Az unió strukturális és kohéziós politikái keretében folyósított támogatások kétharmada egyébként éppen ezeknek a térségeknek jut. Michel Barnier, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős biztosa úgy vélekedett: a csatlakozó tíz ország számára jelenleg az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy jól használják fel az uniós támogatásokat. A legnagyobb nehézséget a megfelelő igazgatási feltételek megteremtése jelenti. Barnier szerint az uniós tagok pillanatnyilag éves GDP-jük 0,32 százalékát fordítják ténylegesen az elmaradt régiók felzárkóztatására, a 2007-ben kezdődő új költségvetési időszakban azonban ezt az arányt 0,45 százalékra kell majd növelni.
Az Európai Bizottság szerint a bővítés után a tagokat – az egy főre jutó GDP alapján – három csoportba lehet majd sorolni. Az elsőbe kerülnek Ciprus és Szlovénia kivételével az újonnan csatlakozók. Ezek jövedelemszintje az uniós átlag 42 százalékát teszi ki. (Ebbe a csoportba tartozik majd a teljes EU-lakosság 21 százaléka.) A második kategóriába kerül Ciprus, Szlovénia, Spanyolország, Portugália és Írország, a harmadik csoportot pedig azon tizenkét jelenlegi EU-tag „gazdagítja”, amelyek GDP-je 11 százalékkal haladja meg az uniós átlagot.
Brüsszel egyébként speciális segélyt tervez azoknak a régióknak, melyek 2007 után elesnek a támogatástól. Jelenleg 48 térség jogosult a segítségre, számuk a következő költségvetési időszaktől várhatóan harmincra csökken majd. A kiesők között van a németországi Brandenburg, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Türingia, Drezda, Halle és Magdeburg, az ausztriai Burgenland, a finnországi Ita-Suomi, a spanyol Asztúria, Murcia és Ceuta y Melilla, az olaszországi Basilicata, a portugál Madeira, a belga Hainaut és Namur, valamint a brit Merseyside, Nyugat-Wales és Dél-Yorkshire.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.