Értelmetlen célok?

Legfőbb civil bírálója, a Hulladék Munkaszövetség kérdéseivel szembesítettük a hulladék-újrahasznosítás megszervezésével foglalkozó Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatóját, Viszkei Györgyöt. A zöldek nehezményezik, hogy az Öko-Pannon Kht. – egy tavalyi jogszabály alapján – egyfajta kibúvót kínál a környezetvédelmi termékdíj megfizetése alól azoknak a vállalkozásoknak, amelyek licencdíjat fizetnek a társaságnak. Mivel a licencdíj jóval alcsonyabb, mint a nemrég jelentősen megemelt termékdíj, egyre többen döntenek úgy, hogy a társaságnál „váltják meg” a környezetvédelmi kötelezettségeiket.

Miért ellenzik a termékdíj-mentességek korlátozására irányuló kormányzati szándékot, s miért vitatják, hogy a kötelező újrahasznosítási arányon felül is meg kell teremteni az anyagi ösztönzést a hulladék visszagyűjtésére és az újrahasznosítás bővítésére?
– Szerintem nem kell ösztönözni értelmetlen célokat, mivel a hulladékok előírt újrahasznosítási aránya ma Magyarországon az elérhető maximum. Németországban például rengeteg pénzt fektettek abba, hogy a lehető legtöbb hulladékot feldolgozzák, mégsem sikerült hetven százaléknál nagyobb arányt elérni. (Magyarországon a hivatalos adatok alapján a szemét 30-35, a Humusz becslése szerint 20-25 százalékát dolgozzák fel. A visszaforgatott mennyiség túlnyomó része ipari és nem lakossági hulladékból származik – a szerk.) A kormányzati szándékot azért ellenezzük, mert a termékdíjmentesség megszüntetésével a fogyasztó kettős „adófizetésre” lenne kötelezve. Ebben a rendszerben ugyanis a többlettermékdíjat és a hulladékdíjat is a fogyasztókra hárítanák. Tudtommal ez a javaslat minden korábbi szabályozással ellentétes.
– Milyen megoldást kínálnak a problémás összetételű hulladék hasznosítására?
– A szennyezett hulladékot meg kell tisztítani, a veszélyes hulladék tárolásáról pedig külön határozat van, de az nem a mi feladatunk.
– Miként lehet újrahasznosítani az egyre elterjedtebbé váló, úgynevezett kombinált csomagolóanyagokat, amilyen például a Tetra Pak tejes- és üdítősdoboz?
– A kombinált hulladék feldolgozására és tárolására Magyarországon még korlátozottak a lehetőségek, de az Erópai Unióban már van példa a többrétegű csomagolók szervezett begyűjtésére és feldolgozására.
– Hogyan tervezik a falvak bevonását a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe?
– Nem csak a nagyvárosokra terjed ki a program, mivel jelenleg is van szelektív hulladékgyűjtő rendszer például Vácszentlászlón, valamint Turán. Az Öko-Pannon Kht. azonban nem finanszíroz beruházásokat, azaz kizárólag megfelelő infrastruktúrával rendelkező cégekkel és önkormányzatokkal köt szerződést. Tehát a falvaknak – csakúgy, mint a városoknak – más forrásból kell megteremteniük a szelektív gyűjtés feltételeit.