Kereskednek a szén-dioxiddal

A kiotói egyezmény értelmében lehetőség nyílik a szén-dioxid-kereskedelemre, amelyből Magyarország akár ötvenmillió dollár bevételre is számíthat. A Borsodi Erőmű már alá is írta Hollandiával az erre vonatkozó megállapodást.

A szén-dioxid-kibocsátási kvóták kereskedelméből legalább évi 25–50 millió dollár bevételre is számíthat a központi költségvetés, akár már 2008 előtt. Az országok közötti szén-dioxid-emisszió adásvételét a kiotói egyezmény teszi lehetővé. A nemzetközi megállapodás alapján ugyanis az üvegházhatású gázokat túlzott mértékben kibocsátók a kevésbé szennyezőktől kvótát vásárolhatnak – tudtuk meg Varró Lászlótól, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdászától. Mint mondta: a kiotói egyezmény az 1985–1987-es bázisidőszakhoz képest hatszázalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést tesz kötelezővé a dokumentumot aláíró országoknak a 2008–2012-es évek átlagára vonatkozóan. Magyarország a bázisidőszakban regisztrált átlagos 101,6 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának 6 százalékos csökkentését addig az időpontig a jelenlegi számítások szerint különösebb intézkedések nélkül teljesíteni tudja, mégpedig úgy, hogy ötmillió tonna felesleges szén-dioxid-kvótája marad. A nemzetközi piacon a szén-dioxid tonnája jelenleg 5–10 dollárba kerül, ám az árfolyam a határidő közeledtével az elkövetkező 10 évben akár 50 dollárra is felértékelődhet. Fő kérdés persze, hogy az Amerikai Egyesült Államok hajlandóságot mutat-e a kiotói egyezmény ratifikálására. Alapvető viszont, hogy a kvótát nemcsak eladni lehet, hanem külföldi cégek tőkebefektetései is ösztönözhetők ezzel. Az egész kérdéskör szempontjából alapvető az energiahatékonyság növelése.
Az AES Borsodi Energetikai Kft. biomasszaprojektjének megvalósulásával a 2008–2012 közötti időszakban az erőműben éves szinten 140 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak ki. Ezt a kvótát a nemzetközi piacon értékesítik – tudtuk meg Vécsi Györgytől, az erőmű igazgatójától. Mint mondta: a projekt hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország teljesítse a kiotói jegyzőkönyvben vállalt nemzetközi kötelezettségét, amelynek értelmében jelentősen csökkenti az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást. A beruházás során Magyarország eddigi legnagyobb biomassza-tüzelésű erőműve jön létre, ami összhangban van azzal a tízéves országos programmal, amely a megújuló energiatermelés arányának jelentős növelését irányozta elő. A 3,1 millió eurós közvetlen külföldi tőkebefektetést jelentő projekt több mint 450 munkahelyet biztosít, egyben ez Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb megújuló energiaprogramja is. Mivel Magyarországnak a nemzetközi egyezmény szerint a 2008–2012 közötti időszakban nincs szüksége ekkora mértékű károsanyagkibocsátás-csökkentésre, ezt a kvótát egy holland kormányintézetnek eladták, az ezzel kapcsolatos szerződést decemberben írták alá.