Moszkva is felzárkózik Párizs mögé?

George W. Bush amerikai elnök értetlenségének adott hangot Franciaország politikájával kapcsolatban. Aligha kétséges, hogy tovább mélyült a szakadék a NATO-tagországok között, a francia–német–belga „tengelyhez” a szervezeten kívüli Oroszország és Kína is közeledni látszik. Közben Bagdad elutasította a német–francia béketervet.

Továbbra is reméli az Egyesült Államok, hogy az ENSZ BT-ben elhangzott Powell-beszéd óta kinyilvánított orosz vélemények nem Moszkva hivatalos álláspontját tükrözik. Az orosz külügyminisztérium többször aláhúzta, hogy a Powell által elmondottak mindenképpen a fegyverzetellenőrök iraki mandátumának meghosszabbítása mellett szólnak. A kérdés szóba került Vlagyimir Putyin párizsi tárgyalásain is. Franciaországnak és Oroszországnak szorosan együtt kell működnie az Irak elleni háború megakadályozásáért – hangsúlyozta Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök.
Tegnap kétszer is elhalasztották a NATO tanácsülését arról a tervezetről, amelyet Lord Robertson főtitkár szövegezett meg a január közepén beterjesztett amerikai javaslatok alapján. Eszerint a NATO bizonyos katonai készenléti intézkedéseket tervez az iraki katonai konfliktus esetére. A szövetségesek elvben egyetértenek ezzel, de Franciaország, Németország és Belgium addig nem akar hozzájárulni életbe léptetésükhöz, amíg reményt látnak Irak békés leszerelésére.
*
George Bush amerikai elnök csalódottságának és értetlenségének adott hangot Franciaország „rövidlátó” politikája miatt, amely szerinte káros hatással van a katonai szövetségre. „Csalódott vagyok, mert Franciaország megakadályozza a NATO-t abban, hogy segítsen Törökországnak” – jelentette ki az elnök. Ezzel egyidejűleg Kína üdvözölte a hétfőn közzétett francia–német– orosz nyilatkozatot, amely nagyobb erőfeszítéseket szorgalmaz Irak békés leszerelésére.
A nyilatkozatban Berlin, Párizs és Moszkva az Irakba küldött ENSZ-fegyverzetellenőrök tevékenységének „jelentős fokozását”, megbízatásuk meghosszabbítását javasolta, és kifejezte meggyőződését, hogy Bagdadot békés úton is le lehet fegyverezni. Irakban nem reagáltak kitörő lelkesedéssel a javaslatra. Nadzsi Szabri külügyminiszter egy tegnapi interjúban kijelentette: „Hivatalosan nem kerestek meg bennünket a tervvel kapcsolatban, de egyetlen iraki sem fogadja el, hogy nemzetközi katonai erők állomásozzanak hazája területén.”
Sajtóértesülések szerint Szaddám Huszein utasítására nagy mennyiségű robbanóanyagot halmoztak fel az iraki olajmezők közvetlen közelében, valószínűleg azzal a céllal, hogy amerikai támadás esetén megsemmisítsék a kutakat.
Bagdad azt állítja, hogy az olajbányászathoz van szükségük a robbanóanyagra, ám a vásárolt mennyiség többszöröse annak, amennyire ipari célból szükség lehet.
Élesen elítélte az Egyesült Államok beavatkozási politikáját Mohammed Hatami iráni elnök. „A tervezett háború jó példája annak az amerikai irányvonalnak, amely minden országban, sőt az egész világon kész beavatkozni, ha a sajátjával ellentétes politikát tapasztal. Ez a politika nyomasztóan hat országunkra és a világ minden függetlenségét féltő államára” – tette hozzá Hatami. Szaddám Huszein felajánlotta a teheráni kormánynak, hogy felhagy a Mudzsahedin Halk nevű iráni ellenzéki szervezet támogatásával, de cserébe azt kérte, Irán is szüntesse be az iraki síiták és kurdok támogatását.