Ez nem nacionalizmus, csupán a jogainkat szeretnénk érvényesíteni – foglalt állást a minap Li Csu-kin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia vezetője azzal kapcsolatban, hogy a kínai állam több száz múzeumtól követel viszsza a háborúk során az országból elrabolt műkincseket. A becslések szerint egymillió műtárgy olyan neves és elismert múzeumokban található, mint a párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan Museum vagy éppen a madridi Prado. Ezek az intézmények természetesen nem rajonganak az ötletért, hogy csak úgy lemondjanak gyűjteményük nemes darabjairól.
Kína az UNESCO 1970-es határozatára hivatkozva nyújtotta be igényét a kincsekre, amely kimondja, hogy minden antik tárgyat vagy művészeti alkotást vissza kell szolgáltatni az anyaországnak. Ezt a dokumentumot a múzeumok képviselői azonban nem tekintik perdöntőnek, mivel szerintük a határozat nem vonatkozik az 1970 előtt birtokba vett alkotásokra, és különben is, azt napjaink nemzetközi illegális műkincs-kereskedelmének visszaszorítása céljából hozták.
Az eset előzménye, hogy az utóbbi időben jelentősen megerősödtek az anyaországtól távol „raboskodó” műkincsek visszaszerzésére irányuló törekvések. Ezek egyik fő kárvallottja Nagy-Britannia, egészen pontosan a londoni British Museum, amelytől a nigériai kormány a közelmúltban vásárolt vissza 30 értékes benini bronzszobrot, Görögország pedig kampányt indított azért, hogy a 2004-es athéni olimpia megnyitójáig visszakapja két évszázada angol „fogságban” tengődő antik márványszobrait. De hasonló igénnyel lépett fel a világ számos országa és múzeuma felé többek között Egyiptom, Irak, Líbia, Szíria és India is.
Szintén jól illeszkedik a sorba Magyarország törekvése, amely arra irányul, hogy visszakapja a második világháború óta hadizsákmányként főként a szibériai Nyizsnij-Novgorodban őrzött magyar műkincseket.
A jelek szerint a kínaiak felismerték: egy szélesebb nemzetközi összefogás hátszelével előbbre juthatnak az ügyben. „Egyesítenünk kell erőinket azokkal az országokkal, amelyek hasonló problémával küzdenek” – jelentette ki Wang Si-csiang kínai tudós.
Ilyen az, ha megépíti álmai autóját egy brit mérnök
