Műkincseit követeli Kína

Epinger András
2003. 02. 10. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez nem nacionalizmus, csupán a jogainkat szeretnénk érvényesíteni – foglalt állást a minap Li Csu-kin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia vezetője azzal kapcsolatban, hogy a kínai állam több száz múzeumtól követel viszsza a háborúk során az országból elrabolt műkincseket. A becslések szerint egymillió műtárgy olyan neves és elismert múzeumokban található, mint a párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan Museum vagy éppen a madridi Prado. Ezek az intézmények természetesen nem rajonganak az ötletért, hogy csak úgy lemondjanak gyűjteményük nemes darabjairól.
Kína az UNESCO 1970-es határozatára hivatkozva nyújtotta be igényét a kincsekre, amely kimondja, hogy minden antik tárgyat vagy művészeti alkotást vissza kell szolgáltatni az anyaországnak. Ezt a dokumentumot a múzeumok képviselői azonban nem tekintik perdöntőnek, mivel szerintük a határozat nem vonatkozik az 1970 előtt birtokba vett alkotásokra, és különben is, azt napjaink nemzetközi illegális műkincs-kereskedelmének visszaszorítása céljából hozták.
Az eset előzménye, hogy az utóbbi időben jelentősen megerősödtek az anyaországtól távol „raboskodó” műkincsek visszaszerzésére irányuló törekvések. Ezek egyik fő kárvallottja Nagy-Britannia, egészen pontosan a londoni British Museum, amelytől a nigériai kormány a közelmúltban vásárolt vissza 30 értékes benini bronzszobrot, Görögország pedig kampányt indított azért, hogy a 2004-es athéni olimpia megnyitójáig visszakapja két évszázada angol „fogságban” tengődő antik márványszobrait. De hasonló igénnyel lépett fel a világ számos országa és múzeuma felé többek között Egyiptom, Irak, Líbia, Szíria és India is.
Szintén jól illeszkedik a sorba Magyarország törekvése, amely arra irányul, hogy visszakapja a második világháború óta hadizsákmányként főként a szibériai Nyizsnij-Novgorodban őrzött magyar műkincseket.
A jelek szerint a kínaiak felismerték: egy szélesebb nemzetközi összefogás hátszelével előbbre juthatnak az ügyben. „Egyesítenünk kell erőinket azokkal az országokkal, amelyek hasonló problémával küzdenek” – jelentette ki Wang Si-csiang kínai tudós.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.